Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szántó László: Az első Nagy Imre kormány programja és a helyi tanácsok

A következő hónapok eseményeit, mint az jól ismert, a Nagy Imre által következetesen képviselt korrekciós politikai irány, és a Rákosi által fémjelzett, inkább a színfalak mögött, de alkalmanként nyíltan is fellépő dogmatikus, konzervatív irányzat küzdelme határozta meg. A helyi tanácsok tehát igen bonyolult politikai körülmények között kellett, hogy végrehajtsák az egymást követő kormányzati intézkedéseket,

15 ugyanakkor eleget kellett tenniük a népgazdasági terv, a mezőgazdasági munkálatok és a begyűjtés kapcsán tőlük - immár hagyományosan - elvárt kötelezettségeknek. Mindeközben folytonos sürgetésben volt részük a termelőszövetkezetek felbomlási folyamatának és a tsz-ekből való kilépéseknek a megakadályozása érdekében. Az elvárásokat kifejezésre juttatva, a pártsajtó és a szóbeli propaganda egyre gyakrabban kárhoztatta a tanácsi szerveket a régi munkamódszerek továbbélése miatt, egyben ösztökélve azokat abba az irányba, hogy a politikai meggyőző módszerek alkalmazásával és a lakosság bevonásával váljanak - úgymond - a nép legszélesebb tömegszervezeteivé. A következő hónapok eseményeit nem látjuk indokoltnak lépésről-lépésre nyomon követni, ugyanis a tanácsoknak központilag vezérelt módon kellett értékelniük addig végzett munkájukat az 1953 decemberében esedékes üléseiken. így azok tárgyalása során tekintjük át és értékeljük a következő néhány hónap eseményeit. A helyi tanácsok politikai és államigazgatási felügyeletét ellátó központi párt- és kormányszervek folyamatosan instruálták és értékelték a helyi tanácsok által a párthatározat és kormányprogram végrehajtása érdekében végzett munkát. A KV Adminisztratív Osztályának általunk már hivatkozott augusztus 5-ei jelentése azonban arról tanúskodik, hogy részben a szokásos módon vetették fel a tanácsi munka megjavításának módszereit (pl. a kádermunka megjavítása, az éberség fenntartása stb.) Sőt, az adott helyzetre vonatkozóan nehezen értelmezhető az igény, hogy tovább kell javítani a tanácsok szociális összetételét. Talán annyi változás történt, hogy a feladatok között nagyobb hangsúllyal szóltak a vezetők politikai és szakmai felkészültségének javításáról. Az Adminisztratív Osztály 1953. szeptember 22-én feljegyzést

16 készített a párthatározat és a kormányprogram végrehajtásának állásáról, értékelve egyebek között a helyi tanácsok tevékenységét. Lényegében elégtelennek minősítették az addigi változásokat, amiért viszont a Helyi Tanácsok Titkárságát tették elsősorban felelőssé. Megállapították, hogy még mindig sok a törvénysértő intézkedés a tanácsok részéről, miközben nagy a bizonytalanság a magatartásukban. Arról szinte egyáltalán nem olvashatunk a feljegyzésben, hogy milyen nagy gondot okozhatott a községi tanácsoknak az egymást követő kormányzati intézkedések végrehajtása. Ugyancsak nem írtak arról, hogy mi idézte elő a tanácsok elbizonytalanodását. A Helyi Tanácsok Titkárságának már idézett október 16-ai részletes elemzése valószínűleg az egyik háttéranyaga volt a Nagy Imre miniszterelnök által egy hónappal később tartott megyei tanács vb-elnöki értekezlet előkészítésének. Az értékelés egyik summázott megállapítása szerint „a tanácsok egész apparátusa alacsony színvonalú, politikailag és szakmailag egyaránt gyenge a tanácsok előtt álló nagy feladatok végrehajtásához"" Már az előbb hivatkozott pártapparátusi értékelésben is olvashattunk arról, hogy a tanácsok „elmaradtak a népi demokrácia általános fejlődésétőr, amit a kormányzati jelentésben azzal támasztottak alá, 15 Érdemes számba venni néhány új intézkedést, érzékeltetve a helyi tanácsokra hirtelen rázúdult feladatok sokaságát: augusztus 9-én tették közzé a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 14. sz. rendeletét az iparengedélyek kiadásának megkönnyítéséről, majd kormányrendeletek jelentek meg a haszonbérletről, a szerződéses termeltetésről, a begyűjtésről és a tsz-eknek nyújtandó kedvezményekről. A Minisztertanács és a Központi Vezetőség együttes határozatban adta ki a tsz-ek új mintaalapszabályát, majd végül december 13-án törvényerejű rendeletben szabályozták átfogóan és a kiszámíthatóság szándékával a beadás rendszerét. 16 MOL 276./71. cs./18. őe. 108-103. p. 17 MOL 276767. cs./l 15. őe. 4. p.