Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Vonyó Anita: „Mint az őrült, ki letépte láncát..." A Kapos-folyó utolsó nagy tavaszi árvize és annak hatásai Kaposváron 1947-ben
Károsult neve Címe A kár neme A kár összege (Ft) Jegyzet özv. Bátyai Józsefné Iszák u. 10. bútor, épület, élelmiszer 1.000.Tóth Istvánné Iszák u. 12. szerszám, élelmiszer 300.Hernesz György Iszák u. 14. épület 1.500.Tóth Júlia Iszák u. 16. épület 900.Jáhn Gusztáv Iszák u. 18. épület, gép, nyersanyag, készáru 10.000.Gyenei József Iszák u. 20. épület 3.500.özv. Újhelyi Mihályné Iszák u. 22. épület 1.200.Dankó Győzőné Iszák u. 22. bútor 300.Békés István Iszák u. 24. épület 1.850.Kántor János Iszák u. 28. épület, bútor 1.300.Császi Ferencz Iszák u. 28. élelmiszer, bútor, tűzifa 22.800.Alföldi György Iszák u. 28. élelmiszer, bútor, tűzifa 1.900.Kristóf Tamás Iszák u. 30. takarmány, élelmiszer, bútor 1.200.Torma Antal Csatorna köz 6. épület, élelmiszer 1.300.Dani István Csatorna köz 6. épület, élelmiszer 700.Kari István Csatorna köz 8. élelmiszer, bútor 250.özv. Garai Istvánné Csatorna köz 10. épület 300.Fújsz Vendel Csatorna köz 10. tűzifa 100.Szita József Nyár u. 20/a. növény, vetőmag 3.000.kertész Horváth Imre Nyár u. 37. növény 500.2. táblázat Az 1947-es árvíz károsultjainak összeírása : A károk helyreállítása olyan nagy anyagi terhet rótt Kaposvár város kasszájára, melyen egyedül nem volt képes úrrá lenni. Boór István polgármester ezért államsegély-igénylést nyújtott be a pénzügyminisztériumhoz. Indoklásképpen megemlítette, hogy a részleges felmérések során 234 000 Ft kárt állapítottak meg, de az összeg a végleges adatgyűjtés befejeztével még növekedni fog. A károk elsősorban egyes épületrészek falrészeinek kidőlésében, kerítések összeomlásában, padlóburkolatok fel szakadásában, vakolatok lehullásában, ajtók és ablakok kidőlésében, épületek általános elázásában és lakhatásra alkalmatlanná válásában nyilvánultak meg. Ezekhez társultak még a lakók egyéb, kisebb mértékű kárai, úgy mint bútorokban, ruházatban és élelmiszerekben keletkezett kisebb-nagyobb veszteségek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy az érintett városrészeken élők elsősorban a társadalom szegényebb rétegeiből kerültek ki, így saját anyagi önerejükkel nem tudtak hozzájárulni az újjáépítési munkálatok költségeihez. 37 Az áradás okozta károk, a felmérés befejeztével elérték a 250 000 forintot! Arra vonatkozóan, hogy a központi költségvetés támogatta-e a kaposvári helyreállítási munkálatokat, nem áll rendelkezésünkre levéltári adat. A város polgármestere gyűjtési akciót kezdeményezett, növelve a károsultak megsegítésére fordítandó összeget. „...Kaposvár város társadalmának is ki kell venni részét a károsultak megsegítésében, mert a károsultak valamennyien dolgozó, munkás, kisemberek, akiknek anyagi helyzetét, megélhetését és egzisztenciáját döntötte romba az áradás. Minderre tekintettel a város polgármestere, a társadalmi egyesületek, szervek, a politikai pártok, az egyházak bevonásával gyűjtést indított a károsultak megsegítésére...adakozzon, mert minden fülér, minden forint oda kerül, ahol szükséget szenvednek, ahol a segítés a legsürgősebb. " 3S A gyűjtési akció 36 SML Polgm. Árvízkárok felvétele 1947. március 11-től 13-ig. 37 SML Polgm. 4867/III-1947. 38 Adakozzunk az árvízkárosultaknak! In S. II. 1947. márc. 21., 2. p.
