Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Vonyó Anita: „Mint az őrült, ki letépte láncát..." A Kapos-folyó utolsó nagy tavaszi árvize és annak hatásai Kaposváron 1947-ben

húzódó völgy találkozásánál, a vasúttól a Kapósig húzódó kiemelkedést próbálja meg az árvízvédelem céljaira kihasználni. Ezt a korabeli nevén bakhátat kívánta meghosszabbítani a Kecelhegyig egy 2 m magas védőgát formájában. Számításai szerint a terv kivitelezése mindössze néhány napot venne igénybe, de általa megelőzhetőek lennének a tragikus árvizek a Kapós mentén. A gondolat felkeltette a város műszaki szakembereinek érdeklődését is, ám megvalósítása elmaradt.

22 A város vezetése egy másik terv kivitelezésében látta az árvízveszély elhárításának lehetőségét. Február 23-án a Kapós vizét a keceli, a tokaji és a kiskorpádi halastavakba vezették be. Ennek következtében a víz szintje mintegy 20 cm-es apadást mutatott. Úgy tervezték, hogy amennyiben az idő fagyosra vált és az olvadás megszűnik, abban az esetben a fenti eljárást megszüntetik, ellenkező esetben viszont továbbra is fenntartják. Számításaik szerint az összesen 36 db, 140 m

2 területű tóban 1,1 millió m

3 víz volt tárolható. A korábbi évek tapasztalatai szerint ez körülbelül kétnapi áradás vízmennyiségének felelt meg,

23 így „...valószínű, hogy Kaposvárott komolyabb áradás nem lesz. '

m A megelőzésben kiemelt szerepet kaptak a kilátásba helyezett büntetőjogi intézkedések is. Az 1830/1946. M. E. számú rendelet szerint, aki árvízvédelmi berendezést rongál meg, vagy árvíz sújtotta területen rablást követ el, azt a rögtönítélő bíróság akár halálra is ítélhette. A rendelkezésre Kaposvár lakosságának figyelmét is többször felhívták az árvízveszély megnövekedésének idején. Az áradás tényleges fenyegetése 1947 telének vége felé, február 12-én jelentkezett először. A dél körüli órákban a Kapós és mellékvizeinek vízszintje hirtelen 2 m-t emelkedett. A város folyóparti részein élők elkezdhettek aggódni, hogy mikor következik be ismételten a már-már szokásos hóolvadás utáni áradás. Annak ellenére, hogy az időjárásban kedvező változás állt be - nem folytatódott az enyhülés -, még így is csak kisebb-nagyobb nehézségek árán tudta a város leküzdeni a vízszint megemelkedéséből adódó kedvezőtlen változásokat. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a zajló jégtáblák a Cseri út melletti Veszprémi Faipar fatelepének hídcölöpjeinél feltorlódtak, és az egész medret elzárással fenyegették. A helyszínre vezényelt tűzoltók és önkéntesek tevékenységének köszönhetően sikerült elhárítani az akadályokat a víz útjából. A lakosság evakuálására azonban így is fel kellett készülni.

23 A polgármester, Boór István levelet intézett a Pécsi Magyar Állami Kultúrmérnöki Hivatalhoz, melyben igyekezett felvázolni a várost évről-évre érintő természeti csapás elhárítására vonatkozó lépéseket: „A jelen körülmények között Kaposvár város egy tekintélyes részének az árvíztói történő veszélyeztetése állandóan fennáll, ami nézetem szerint csak úgy volna kiküszöbölhető, ha a Kapos-csatorna medrét a Sió-csatornáig terjedő szakaszon megfelelő mértékben kimélyítenék és kiszélesítenék, a hidakat pedig ennek megfelelően nagyobb nyílásúra átépítenék. "

2Ó A levélben is kért módosítások csak később, 1954-1960 között valósultak meg, addig pedig, amint jelen tanulmányunkból is kiderül, a Kapós még többször önti el Kaposvár egyes részeit. A különféle megelőző tevékenységek ellenére február 24-én, hétfőn ismét majdnem áradáshoz vezetett a hirtelen jött olvadás. A hónap folyamán lehullott nagy mennyiségű hó olvadása és a fagyott talaj hatására a Kapós vízszintje gyors ütemben növekedett. A hétfői nap folyamán már csak néhány centiméternyi vízszintnövekedés kellett volna ahhoz, hogy a Cseri út töltését átlépje a víz, elöntve ezáltal a környezetében lévő lakott helyeket. A veszély hatására készültségbe helyezték az illetékes fegyveres testületeket, az esetleges mentési munkálatoknál 22 Hogyan lehetne megmenteni Kaposvárt az árvízveszedelemtől? In Somogyi Hírlap (továbbiakban: S. H.) 1947. febr. 22., 2. p. 23 A Kapóson ennél ritkán tartott tovább a folyó tartósan magas vízállása. 24 Csökken az árvízveszély? In S. H. 1947. febr. 25., 1. p. 25 SML Polgm. 9878/VI-1947. A kaposvári árvízveszély megszüntetése. 26 U.o.