Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején
biztatva - előbb irredenta verseket adtak elő, majd melodrámában tárták az ünneplők elé a dicső múltat. S végül az ünnepség csúcspontjaként egy alkalmi szónok - erősítendő a nemzeti öntudatot - méltatta az adott nap jelentőségét. Az elhangzott ünnepi szónoklatok közös pontja és minden alkalommal visszatérő eleme a békeszerződés volt. Az iskolai megemlékezéseket szabályozó miniszteri rendeletek általános indoklása a „hazafias szellem erősítésére" és az akadályt nem ismerő „áldozatra kész cselekvő hazaszeretetre" hívták fel a figyelmet. Mondván „nagy elesettségünkben és megtépettségünkben, amikor kétségek és remény között, de szívünk minden dobbanásával dolgozunk a jobb jövőn, feltétlenül szükséges" 10 * az elődök, mint Madách és Széchenyi nemes példája és bíztatása: „Ember: küzdj és bízva bízzál". 109 Az ünnepélyek és megemlékezések alkalmával „megcsonkított határainkon gyújtunk örömtüzeket", melyek „gyászunkban is boldog büszkeséggel hirdetik majd a magyar faj teremtő erejét"."° Az iskolai értesítő szerkesztőjének nagyvonalúságát jelzi, hogy sokszor szinte csak felsorolás szintjén jelezte az iskolai ünnepeket. Abban az esetben, ha ennél bővebb feljegyzést találtunk, gyakran csak a verscímek szerepeltek a szerző feltüntetése nélkül, sőt még arra is találtunk példát, hogy Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye Talpra magyar címen szerepelt (1927/28). E hiányosságok és pontatlanságok nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy kik voltak a szervezők szemében a legautentikusabb szerzők és melyek voltak számukra a legfontosabb költemények egyrészt irodalmi, másrészt politikai és nem utolsósorban pedagógiai szempontból. Az ünnepi szónokokat évről-évre és ünnepről-ünnepre egy sajátos, számunkra ismeretlen logika alapján választották ki. Arra is találtunk példát, hogy diák állt a szónoki emelvényre: Varga Margit IV. osztályos tanuló 1929. március 15-én. Ezzel együtt, azért legtöbbször az igazgató és a humán szakos tanárok mondhatták el gondolataikat. Az értesítők nem tartalmazzák az ünnepi beszédeket, így ezek tartalmi elemzése nem állt módunkban. Még a helyi sajtó is csak a nemzeti ünnepekről, az elesett hősök tiszteletére rendezett emlékünnepélyről és a Zrínyi emlékünnepélyről tudósított. A Szigetvár és a Délvidék című lapok egyszer tömörítetten, máskor idézetekkel tarkítva, alkalmanként pedig teljes részletességgel foglalkoztak az évfordulós eseményekkel. Ezeket a tudósításokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi szónoklat középpontjában - a megemlékezés apropójától függetlenül - a békeszerződés és annak revíziója állt. Erre példa Szentgyörgyi Bélának, a polgári iskola igazgatójának a községi megemlékezésen mondott március 15-i ünnepi beszéde: „...Minket az isteni gondviselés kelet és nyugat mezsgyéjére állított, nekünk történelmi hivatást kell betöltenünk immár egy évezred óta sokszor véres harcokkal, legtöbbször rút hálátlansággal fizetve... [...] ...egy szétdarabolt, megcsonkított, az életlehetőség feltételeitől megfosztott ország képtelen emberhez méltó megélhetést biztosítani jobb sorsra érdemes fiainak. Igen mert a trianoni bilincsbe verés óta keserű a kenyerünk, lerongyolt a ruházatunk, gondterhes az ábrázatunk. [...] ...bátran, férfiasan, magyar daccal, senkitől és semmitől meg nem félemlítve, ezer poklokon keresztül is újra, meg újra beleharsogjuk a nagyvilágba: Nem! Nem! Soha!". [U Az iskolai ünnepségek szervezőit az ünnepi műsor összeállításakor a hivatalos állami ideológia és célkitűzés, valamint a regnáló kormány politikájának támogatása vezette. Ezen alkalmakkor is arra törekedtek, hogy a tanulókban tudatosítsák a trianoni békeszerződés tragi108 83160-1925. VI. VKM sz. rendelet Gróf Széchenyi István emlékének iskolai megünneplése tárgyában. In HK. 1925. 21. 264. p. 109 1923. évi 129 464. Ill/b. VKM sz. rendelet Madách Imre születésének 100. évfordulója emlékére iskolai ünnepély rendezése tárgyában. In HK. 1923. 24. 334. p. 110 109 488/1924. III. a. VKM sz. rendelet a Jókai-centenárium iskolai megünneplése tárgyában. In HK. 1924. 281. p. 111 Lélekemelő módon ünnepelte Szigetvár közönsége március 15.-ének emlékét. In Délvidék, 1931. márc. 19.
