Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején
ségének elnöke - József Ferenc főherceg is részt vett. Aki a zászlóavató ünnepélyen arról beszélt, hogy „a szenvedés nagy ereje acélozza meg a magyar cserkészetet és ezzel fog célt érni. Amint ezen a zászlón a szalag egy csúcsba fut össze, úgy központosítsa e zászló a magyar erőket is. Kívánom, hogy ez a zászló Zrínyi szellemének legyen a megtestesítője és jobb és szebb időket éljen mint mi". 95 A továbbiakban - az ünnepély többi szónokához hasonlóan - a főherceg is elítélte a trianoni békeszerződést, s kiemelte a revízióhoz szükséges összefogás és a jövőbe vetett rendíthetetlen hit fontosságát, a cserkészeket nevezve az ezekhez szükséges biztos és szilárd összekötőkapocsnak. A cserkészcsapatok versenyén az alábbi versenyszámok szerepeltek: sátorverés („A bemutató őrs hoz magával egy őrsi sátrat a hozzávaló összes felszerelésekkel »cövek, cövekverő, kötél, stb.«. Figyelendő a sátor szilárdsága, helyes felverése és a felverés ideje. 'O 96 , tűzgyújtás és paprikás krumpli főzés („Bemutatandó, hogyan rakandó a tűz s mennyi idő alatt.") 91 , elsősegélynyújtás és mentés, jeladás zászlóval és heliográffal („Leadandó és felveendő: Hiszek Magyarország feltámadásában!") 9 *, kenyérsütés nyárson („Hoz magával a cserkész gyufát, baltát, nyársat, sajkát, kulacsot vízzel, lisztet és sütőport. ")", hídverés („Hidat kell verni, egy négy méter széles és 2-3 méter mély folyó felett. Minden szükséges kelléket az őrs tartozik magával hozni. [...] Az őrsök által elkészített híd olyan legyen, hogy az őrs tagjai azon felszereléssel át tudjanak menni és a versenybíróság biztonsággal kipróbálhassa. "), 100 nyomolvasás, őrsi akadályverseny, őrsi verseny. Sportkör A Zrínyi Miklós Ifjúsági Sportegyesület a Székesfehérvári Tankerület Kaposvári Csoportjaként 1925. február 5-én 70 taggal alakult meg. A vizsgált időszakban atlétika, játék valamint tornaszakosztállyal működött. Az egyesület ettől függetlenül „a sport minden ágának megkedveltetését, felkarolását és kiművelését" 101 céljának tartotta. A hazaszeretetre nevelés érdekében tartotta fontosnak Németh Dezső - a sportkör tanárelnöke - a gyakorlati munka mellett „az egészséges közszellem és a testvéri érzés kifejlesztését is". 102 A diákok testi és erőnléti gyarapodását az év eleji és év végi felmérések voltak hivatva ellenőrizni és bemutatni. „ Voltak olyanok akik súlyban 10 kg-ot magasságban 12 cm-t gyarapodtak és erőpontjaik száma 50-60-al szaporodott"Az egyesület az iskola tornateremében és udvarán, a sportkör önerőből létrehozott teniszpályáján, a községi „uszodában", valamint a Szigetvári Atlétikai Klub pályáján tartotta foglalkozásait. A sportkör minden évben háziversenyt rendezett labdarúgásból, atlétikából (60, 100 és 200 méteres síkfutás, 4x100 méteres váltó, magasugrás, távolugrás, súlylökés, kötélhúzás) és tornából (zenés puska-, és szabadgyakorlatok, tornagúlák). A vizsgált időszak legjobb eredményei az alábbiak voltak: 4x100 m váltó - 59 s (1927/28), magasugrás - 145 cm (1930/31), távolugrás - 496 cm (1930/31), súlylökés - 1054 cm (1926/27). A Német Dezső által használt „egészséges közszellem" kifejezés a kormányzat céljai iránti feltétlen lojalitást jelenti, míg a puskagyakorlatok a testi nevelés militarista jellegére és a leventemozgalomra 104 való felkészítésre utalnak. Ez utóbbi sem meglepő, hiszen a Bethlen-kormány az iskolai testnevelés új ala95 Honfoglaló zászlóavatás van ma. In Délvidék, 1930. okt. 23. 96 A megyei cserkésznap programja. In Délvidék, 1930. szept. 25. 97 Uo. 98 Uo. 99 Uo. 100 Uo. 101 Értesítő az 1925-26. iskolai évről 6. p. 102 Értesítő az 1926-27. iskolai évről 9. p. 103 Uo. 104 A levente speciálisan magyar mozgalom, melyben minden 12 és 21 év közötti olyan fiú, aki nem járt rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, köteles volt részt venni.
