Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

kivételt. A tanulóknak minden nap öt órájuk volt. Az ötven perces órákat tíz perces szünetek választottak el egymástól. Az első óra 8 órakor imával kezdődött, az ötödik óra ugyancsak imával ért véget: „ Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. /Hiszek egy isteni örök igazságban, /Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen".

13 Minden osztálynak saját tanterme volt, a másik osztály termébe nem volt szabad még bemenni sem. Kötelező iskolai viseletet nem írtak elő, sem egyenruha, sem egyensapka nem volt. Felszerelését is mindenki úgy és abban hordta, ahogy és amiben tudta. Az osztályzatok a tanárok „kisnoteszeibe" kerültek. S ha valaki nem ütötte meg a mércét, a havi tantestületi értekezletet követően - mintegy felszólítandó az eredményesebb tanulásra - megrovásban részesítették. A tanuló a magaviseletére jó (1), szabályszerű (2), kevésbé szabályszerű (3) és rossz (4); a szorgalmára dicséretes (1), kellő (2), változó (3) és csekély (4); a tanulmányi előmenetelére jeles (1), jó (2), elégséges (3) és elégtelen (4); az írásbeli dolgozatok külső alakjára csinos (1), rendes (2), tűrhető (3) és rendetlen (4) érdemjegyeket kaphatott. Ezt az 1914-től érvényben levő rendeletet 1924-ben annyiban módosították, hogy a magaviseletet példás (1), jó (2), tűrhető (3), rossz (4) érdemjegyekkel minősítették.

74 A szorgalom és a tanulmányi előmenetel értékelésében nem volt változás. Minden hiányzást - a mulasztás okának megnevezésével - igazolni kellett, vagy a szülőnek vagy az orvosnak. Aki igazolatlanul egyheti tanórát mulasztott (két késés is egy igazolatlan mulasztásnak számított), az automatikusan kizárásra került az iskolából. A tanítás-tanulás mindennapi kellékei is szigorú összhangban álltak a politika és az oktatáspolitika céljaival. A tankönyvek, füzetek, ceruzák, falitáblák, előmeneteli könyvek feliratai (pl. „Csak az ifjúság lelkének és szellemének erejéből támad fel újra Magyarországi"'), jelmondatai (pl. „Nem! Nem! Soha!"), ábrái (pl. Vajdahunyad vára) és térképei (pl. „A magyar szellemi egység térképe"), a tanítás előtti és utáni imák mementónak állították a tanulók elé a trianoni békeszerződést, melynek mind az elutasítása, mind a revíziójáért való fellépés minden diáknak elemi kötelessége volt. A tantermek falait Magyarországot, Európát és a kereszténységet összekapcsoló falitáblák díszítették. Egy részük a magyarságnak a nyugati keresztény kultúra védelmében folytatott harcát és térségi vezető szerepét mutatta be (pl. „Nagy Lajos elfogadja a lengyel koronát", „A nándorfehérvári diadal", „Mátyás király Bécs előtt", „A magyarok megalapozzák a Habsburg-ház nagyhatalmát", „Eletünket és vérünket"). Másik részük a hősöket, a „nagy embereket" ábrázolta (pl. Árpádot, Szent Istvánt, IV. Bélát, Nagy Lajost, Mátyás királyt, Bethlen Gábort, Zrínyi Miklóst, Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet). 4. Oktatófilm-előadások A szigetvári polgári fiúiskola diákjai számára a nagyvilágra való kitekintést - egyéb lehetőségek hiányában - csupán az iskolai filmvetítések jelentették. A tantervet kibővítő oktatófilmek világot láttató funkciójukon túl, kulcsszerepet játszottak az oktatás vizualilásában is. Az oktatófilmek olyan jelenségek bemutatására teremtettek alkalmat, amelyeket az iskola más módon nem tudott szemléltetni. Vetítés közben a szaktanárok magyarázatot fűztek a filmekhez és a diákokkal közösen dolgozták fel a látottakat. A kísérő előadást tartó tanárok tiszteletdíjban részesültek, melynek összege például az 1927/28-as tanévben 4 pengő volt.

75 A kötelező vetítéseket - a miniszter által megbízott - Magyar-Holland Kultúrgazdasági Részvénytársaság rendezte a községi mozgóképszínházban, közkeletű nevén a Zrínyi Mozgóban. A vetítések keretében kizárólag azokat a filmeket mutathatták be, melyeket a minisztérium engedélyezett. Ezeken kívül semmilyen más, sem oktató, sem szórakoztató filmet nem vetíthet73 1920. évi 114,233. V. VKM sz. rendelet a nemzeti ima tárgyában. In HK. 1920. 47-48. 431. p. 74 38.767/1924. VI. VKM sz. rendelet a polgári iskolákban a magaviselet és az írásbeli dolgozatok külső alakja osztályozásánál használandó érdemjegyek megjelölése tárgyában. In HK. 1924. 11. 117. p. 75 56 305/1927. III. VKM sz. rendelet a kötelező iskolai filmoktatás tárgyában. In HK. 1927. 16. 235. p.