Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

Bár a tananyag elsajátítása minden tanulóra nézve kötelező volt, a tanároknak - a tantervi utasítás szerint - a tanítás során tapintattal és türelemmel kellett viseltetniük diákjaik eltérő képességei iránt. Fenntartva azon állításunkat, miszerint az ország széthullásából adódóan - a dualizmuskorihoz képest - a tananyagban jelentős teret jutattak annak a kérdésnek, hogy milyen viszony fűzze az egyént a nemzethez, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezt a diákok személyiségének, életkori sajátosságainak, érdeklődési körének és teherbíró képességének figyelembe vételével tették. Továbbá úgy, hogy a polgári iskola tudjon megfelelni a tőle elvárt, a mindennapi élet igényeihez való alkalmazkodásnak és gyakorlatias szemléletnek. Egyetértünk Horánszky Nándorral abban, hogy „a tanórára vonatkozó, főképp módszertani utalások híven tükrözik a polgári iskolai gyakorlat célkitűzéseit, azaz a tanóra legyen eleven, jókedvű, oldott légkörű, kedvgerjesztő (szerettesse meg a tantárgyat, az adott témát), legyen világos, tagolt felépítésű, színes (pl. történelem), szemléletes, egyszerű, gyakorlati, változatos (tárgykörök váltogatása /pl. magyar, számtan/), keressen alternatív megoldásokat, ne legyenek homogén órák, azaz szükséges a gyakoribb témaváltás órán belül (pl. nyelvtan), esetenként legyen játékos (testnevelés), kerülje a mesterkéltséget (pl. számtan), tükrözze a józan gondolkodást (pl. számtan), példáit vegye a gyakorlati életből (pl. számtan), szolgálja az érdeklődést (ne legyen egyhangú), kerülje a túlterhelést, a túlzott igénybevételt (pl. számtan, kézimunka), s végül a tanár stílusa, előadása szolgálja a jobb megértést".

55 Pályaválasztási adatokkal a vizsgált időszakból nem rendelkezünk, így azok elemzése nem állt módunkban. De a szülői értekezletek témaválasztása - például az 1930/3l-es tanévben, amikor az iskola harmadik szülői értekezletén „az igazgató a pályaválasztásról értekezett"

56 - alátámasztja feltételezésünket, mely szerint az iskola diákjainak egy része továbbtanult. A tanulóknak a rendtartási szabályokat az iskolán kívül és a szünidőben is be kellett tartaniuk. Ezekre, a társadalmilag kívánatosnak tartott szocializációs célok mellett, a túlszabályozottság volt a jellemző: „A templomban - Isten házában a tanuló ájtatosan és illedelmesen viselkedjék, vallásbeli kötelezettségeit a hitoktatója utasítása szerint teljesítse. Vasárnap és a római katolikus ünnepek törvényben előírt szünetnapok. A reformáció emléknapján a református és evangélikus tanulók iskolába nem jönnek. Az izraelita tanulók a következő ünnepeken menthetők fel az iskolába járás alól: a) Roshasono (újév) mindkét napján, b) Jomkipur (kiengesztelődési ünnep) napján, c) a Sukkoth (sátoros) ünnep első, második és nyolcadik napjának délelőttjén és a kilencedik napján, d) Peszach (húsvét) első, második, hetedik és nyolcadik napjának délelőttjén, e) és a Sebuoth (pünkösd) ünnepének két napján. A családban találja meg a tanuló mindenkor a legközvetlenebb és legigazibb szeretet, mely őt körülveszi, gondozza, neveli. Ezért a szülők és rokonok irányt mély hálával, hűséges tisztelettel és engedelmességgel tartozunk. Művelt tanulóhoz illő előzékenységgel, értelmes, okosan meggondolt beszélgetéssel viselkedjék a családi otthonban és így fogadja a tanuló a családhoz érkező vendégeket is. Ha ő megy látogatásokra, arc- és kézmosásról, ruházata rendbehozataláról, aj tó kopogtatásról, lábtörlésről, köszönésről, üdvözlő meghajlásról (kézcsók), étkezésnél az evőeszközök ízléses használatáról meg ne feledkezzék. Vidéki tanulóknak osztályfőnöki engedelem nélkül hazautazniuk nem szabad. Iskolában a tanuló a tanítás megkezdése előtt legfeljebb negyed órával jelenhet meg. A tanulónak más osztály tantermébe bemenni nem szabad, fontos ügyben társát onnan kihívhatja. A későn jövők és óra mulasztók az iskola munkáját zavarják, ezeket a tanártestület szigorúan ellenőrzi és nyilvántartja. Hanyagságból egyetlen tanórát sem szabad elmulasztani. Ha a tanuló igazolatlanul, habár szakadozottan, annyi órát mulaszt egy tanév alatt, amennyi egy hét órájá55 Horánszky Nándor: Erkölcsi rend és szakmaiság a tantervekben - Tantervtörténeti tanulmányok -. Bp., 1999. Országos Közoktatási Intézet. 230. p. 56 Értesítő az 1930-31. iskolai évről. 3. p.