Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

6. táblázat A tanulók százalékos megoszlása a szülők foglalkozása szerint országosan és Szigetváron az 1928/29-es tanévben (foglalkozás / %)

43 A diákok szüleinek foglalkozása Magyarország Szigetvár Őstermelés nagy-, középbirtokos és bérlő 0,8 kisbirtokos, kisbirtokos napszámos és bérlő s más önálló őstermelő 13,5 31,0 tisztviselő 0,4 1,1 gazdasági munkás és cseléd 4,1 6,9 Bányászat és ipar önálló 15,9 29,9 tisztviselő 1,0 egyéb alkalmazott 12,3 1,1 Kereskedelem, hitel ön ál 1 ó 6,5 5,7 és közlekedés tisztviselő 2,7 Hitel és közlekedés egyéb alkalmazott 14,3 11,5 Értelmiség köztisztviselő, katonatiszt 2,9 2,3 pap, tanár, tanító 1,3 2,3 más önálló és tisztviselő 1,0 polgári és katonai altiszt és szolga 7,6 3,7 Más foglalkozások nyugdíjas tisztviselő 1,8 1,1 egyéb nyugdíjas 4,8 2,3 tőkés, járadékos, magánzó 2,5 1,1 egyéb napszámos 1,2 árvaház, szeretetház 1,5 egyéb és ismeretlen 3,9 Összesen 100,0 100,0 3. A diákok A szigetvári polgári fiúiskola diákjainak többségét a Szigetvár környéki tanulók adták, akik vonattal, biciklivel, szekéren vagy gyalog jártak iskolába. Az első világháborút megelőzően számuk 71 és 83 fő között ingadozott. A világháborút követő szerb megszállás idején - a vonatközlekedés, és a közbiztonság hiánya miatt - számuk erősen megcsappant, és alig érte el a 10 főt. A megszállás megszűntét követően számuk ismét emelkedett, s a vizsgált időszakban 51 és 97 fő között ingadozva, olykor kétszeresen meghaladta a helybéli diákokét, ami egyben hozzájárult Szigetvár térségi központ szerepéhez. Ezt támasztja alá Szentirmay Tibor is, aki a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Földrajzi Intézetében készült dolgozatában úgy fogalmazott, hogy a „ szomszédos járásokban három olyan település van, melyek vonzási területe Szigetvár vonzási területére esetleg behatással bír, ezek: Barcs, Szentlőrinc és Sellye. [...] Szigetvárból, mint központból [...] húzható 15 km átmérőjű körön belül eső községek azok, melyekben Szigetvár vonzási hatása kereskedelmi, ipari és kulturális szempontból kimutatható" 44 A vizsgált időszak végén, tehát az 1930/3l-es tanévben, Magyarország 378 polgári iskolájában 3675 tanár 78633 diákot tanított. Szigetvár polgári iskoláiban (tehát a „Rezsőben" és az „Elzában" együtt) ugyanekkor 10 tanár oktatott 223 diákot, tehát még ha kis mértékben is, de mind a tanárok, mind a diákok száma meghaladta az egy iskolára jutó országos átlagot. A 43 Magyar Statisztikai Évkönyv (a továbbiakban: MSÉ) 1929. Bp., 1930. KSH. 253. p.; Értesítő az 1928-29. iskolai évről. 27. p. 44 Szentirmay Tibor: Szigetvár nagyközség településföldrajza. Szigetvár, 1935. Zrínyi Ny. 31. p.