Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

Sajnos, nagyon lassan terjed ez a felfogás, mert sokan azt hiszik, hogy aki tanul, az majdan kerüli a munkát. Erősíti ezeket az is, aki azt mondja. Én sem tanultam, mégis ember vagyok".™ Majd arról írt, hogy az ifjúságnak nagyobb tudásra és alaposabb képzésre van szüksége az érvényesüléshez, mint elődeinek. Ez pedig jobb időkihasználást és nem egyre rövidebb tanévet igényelt volna. Ostorozta a szigetváriakat, hogy nem látták a tudás fontosságát, és nem taníttatták gyermekeiket, előidézve azt a helyzet, hogy a szigetvári polgári fiúiskola diákjainak több mint fele a környékbeli településekről látogatta az iskolát. H. P. - Tanárhoz hasonlóan - arról írt, hogy az ember szellemi fejlődésének az iskola a színtere. De az iskolás gyermek önállóan még nem képes oly módon formálni jelenét, hogy az egy boldog, kiegyensúlyozott és minden téren elégedett jövő felé vezessen. Ezért tartja döntőnek a szülők iskolához való hozzáállását. „A fejlődés rohamos, s ha a gyermeket nem készítjük elő kellő alapossággal, akkor mire belenő, már el is marad saját korától, abban hasznosítani nem igen tudja magát. [...] A polgári iskola vagy a középiskolák alsó osztályainak elvégzése már mai nap is szükséges az érvényesülésre. Mennyivel inkább az lesz később. Ezt még a legszerényebb viszonyok között élő szülő is megadhatja gyermekének. Sajnálattal kell megállapítani, hogy Szigetvár derék, szorgalmas, vallásos, hazafias érzésű földmívelői körében ez a gondolat nem tud lábra kapni. Itt van jól felszerelt polgári iskola, ahova a környék falvaiból vasúton, kocsin, kerékpáron, gyalog 30 kilométeres körzetből jönnek a tanulók s szigetvári kisgazdáink fiai közül, évente alig akad egy-kettő".

35 Mind H. P., mind a „Tanár" írásának üzenete szoros összhangban volt Klebelsberg művelődéspolitikai programjának a polgári iskolára vonatkozó elveivel: „Igaza van annak a pesti jóravaló iparosembernek, aki négy polgári osztály nélkül nem vesz fel műhelyébe tanoncot, mert a modern, komplikált termelési módok, az új, kényes műszerek, gépek és szerszámok mellett az értelmetlen ember többet árt, mint használ. A mezőgazdaságban is rohamosan tért fog hódítani a motoreke, a traktor, a földek villamos besugárzása és hasonló, már az egyszerű munkásnál is magasabb műveltséget igénylő tevékenység; mindezt nem lesznek képesek értelmetlen tömegek elvégezni"'.

36 Az iskola igazgatójáról két korabeli életrajz is fellelhető.

37 Szentgyörgyi Béla Érden született 1881-ben. A középiskolát és a tanárképzőt Budapesten, történelmi tanulmányait pedig Olaszországban végezte. Tanári oklevelét 1904-ben szerezte meg. Ezt követően a bukaresti magyar polgári iskolában tanított. Emellett megszervezte a Szent István Dalárdát, melynek karnagya volt, továbbá mind a román fővárosban, mind Románia szerte magyar színdarabokat adatott elő. Szerkesztője vagy munkatársa volt a bukaresti magyar újságnak is. Szigetváron 1907 óta tanított, s 1922-től igazgatója a polgári fiúiskolának, majd 1928-tól a leányiskolának is. Két évig teljesített katonai szolgálatot a szerb fronton. Az igazgató aktív társadalmi és kulturális tevékenységet is folytatott: a Szigetvári Dalosegyesület és a Szigetvári Kamarazenekar karnagya, a Zrínyi Múzeum Egyesület pénztárosa, a Szigetvári Katolikus Legényegylet, a Keresztény Olvasóegylet, a Szigetvári Atlétikai Club, a Szépészeti Egyesület, a Vörös Kereszt Egyesület és Somogy Vármegye Iskolán Kívüli Népművelési Bizottságának választmányi tagja is volt. Ő volt az ismeretterjesztő tanfolyam vezetője is, továbbá tagja a Testnevelési Bizottságnak, az Iparostanonc-iskola Felügyelő Bizottságának, az elemi iskola gondnokságának, és a Magyar Cserkészszövetség VI. Kerületi Intézőbizottságának, valamint alelnöke az Országos Polgári Iskolai Egyesület Duna-Dráva Körének.

38 34 Új tanév küszöbén. In Délvidék, 1927. szept. 7. 35 Az iskoláztatás gondjai. In Délvidék, 1929. aug. 18. 36 Klebersberg Kunó: A magyar polgári iskola. In Tudomány, kultúra, politika, i. m. 269. p. 37 Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., |é. n.| a szerző kiadása.; Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Főszerk. F. Szabó Géza. Bp., |é. n.| Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete. 38 A Szentgyörgyi Béláéhoz hasonló terjedelmű életrajzot a - vizsgált időszakban az iskolában tanító - többi tanárról nem találtunk, viszont az iskola értesítői az adott tanév valamennyi pedagógusának társadalmi és kulturális tevékenységét felsorolták.