Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején
korszak kultúrpolitikusai az adott helyzetben tudatosan állították az oktatást is - felhasználva mind a deklarált, mind a rejtett tanterv 5 nyújtotta lehetőségeket - a nemzet szolgálatába. A '20-as évek művelődéspolitikájának kialakításában Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931) játszott meghatározó szerepet. A gróf politikai krédójában a konzervatív értékrend és a nemzeti elkötelezettség mellett liberális vonások is fellelhetőek voltak, miként a miniszterelnök Bethlen István gondolkodásában és poliükusi tevékenységében is. E párhuzam azért volt különösen fontos, mert Bethlen határozott támogatása nélkül az a nagy ívű kulturális program, amit Klebelsberg megvalósított, nem lett volna lehetséges. 6 Klebelsberg szerint az oktatás, a tudomány és a kultúra stratégiai ágazat, ennek megfelelően kiemelt anyagi támogatásban kell részesíteni. Tekintélyének, pozíciójának és a kormánypárton belüli konstellációnak köszönhetően, minisztersége idején a kultusztárca költségvetési részesedése megközelítette a dualizmuskori kiadások összegét, arányaiban (10 %) pedig annak kétszeresét érte el. Ez tette lehetővé az általa kiemelt feladatnak tekintett elemi iskolai hálózat fejlesztését 7 , az elitképzést és a Collegium Hungaricumok létesítését 8 . Klebelsberg művelődéspolitikájának középpontjában a neonacionalizmus és a konzervatív reform állt. Eszerint, az adott körülmények között a „magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá"? „művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környezőnépek"'. 10 S ez megteremtheti a lehetőségét annak, hogy „lefegyverzetten is az Árpád szerezte földön megmaradhassunk és egyszer, megengedett eszközökkel, az elveszítettél visszaszerezzük"A nagyhatalmaknak be kell látniuk — mondta —, hogy Trianonban azt a nemzetet büntették, amely a Kárpát-medence népei felé ezer éve közvetíti az európai kultúrát, s melynek évezredes európai kultúrája toronymagasan felette áll az úgynevezett utódállamok kultúrájának. Ahhoz, hogy erre rádöbbenthessük őket, először vissza kell szereznünk a jövőbe vetett hitünket, valamint józan és reális nemzeti önbecsülésünket. Ezt pedig oly módon érhetjük el, ha kihasználjuk és a kulturális célokra fordított beruházások révén, fokozzuk a kárpát-medencei vezető szerepünket. A megcsonkított, valamint számottevő anyagi és gazdasági értékekkel nem rendelkező Magyarország felemelkedésének és európai tekintélyszerzésének ez — folytatta—, az új alapokon nyugvó nemzeti önbecsülés lehet az alapja. 12 //. A polgári iskola A polgári iskolák létesítéséről - Eötvös József minisztersége idején - született törvény 13 szerint minden nagyobb község, amelynek anyagi ereje azt lehetővé tette, köteles volt polgári 5 A rejtett tanterv az oktatás közegéből, az iskolai lét ismétlődő, jellegzetes történéseiből, rutinjaiból származó élményegyüttes. Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv". In Iskola és társadalom II. (Szöveggyűjtemény). Szerk. Meleg Csilla. Pécs, 1999. JPTE. 157. p. 6 Romsics Ignác; Bethlen és Klebelsberg. In Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. Szerk. Zombori István. Szeged, 1995. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. 19. p. 7 Az elemi iskolai hálózat fejlesztéséről bővebben ld. Szabó Attila: A falusi népiskoláink kiépítése. Új Pedagógiai Szemle. 2000. 1 1. 8 A Collegium Hungaricumok létesítéséről bővebben ld. Stier Miklós: „Kultúrdiplomácia", külföldi magyar intézetek. In Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete 1994. Szerk. KLEBELSBERG Éva. Bp., 1994. Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány. 9 Klebersberg Kuno: „Az a bizonyos, sokat emlegetett kultúrfölény...". In Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebersberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917-1932). Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1990. Európa. 542. p. 10 Klebersberg Kunó: A magyar neonacionalizmus. In Tudomány, kultúra, politika, i. m. 437. p. 11 Klebersberg Kunó: „Az a bizonyos, sokat emlegetett kultúrfölény...". In Tudomány, kultúra, politika, i. m. 542. p. 12 Mészáros István: Klebelsberg Kunó, az iskolareformer. In Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete, i. m. 49. p. 13 1868: XXXVIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában. In Magyar Törvénytár (a továbbiakban: MT). 18361868. évi törvényezikkek. Bp., 1896. 449. p.
