Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Domokosné Szálai Zsuzsanna: Az Esterházy-család somogyi birtokaival kapcsolatos alispáni iratok a Somogy Megyei Levéltárban (1861-1946). (Repertórium.)

Az Esterházy uradalom hatása a városra ezzel nem szűnt meg, sőt a 19. század második felében alapvetően befolyásolta a gazdasági, társadalmi és kulturális életét. így látta ezt „Cassius"

12 is, aki 1866-ban megjelent írásában az uradalom elhanyagolt állapotáról így kesergett: „Hogy egy 38-40.000 holdból álló uradalom, a minta gazdászat elvei szerint [...] mily lökést adhat az e vidék népmozgalmának: szellemi, anyagi erősbödése, az ipar, kereskedelem fejlődése [...] az országos jólét, nemzetgazdászat fejlődésének, mindenki beláthatja...". A kaposvári uradalom fellendülése Freystädtler Antal „főbérnök" 1861-es gazdálkodásával kezdődött: „... csak végig kell tekintened az uradalmon s azonnal meggyőződől róla, hogy egészen más élet, gazdálkodási rendszer, sürgés-forgás jobbra, balra, beruházás, építés, mesteremberek foglalkozása, gépészek, napszámosok munkaraja..."

13 Az Esterházy hitbizományt 1890-től a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) bérelte. A MIR ezen a birtokterületen egy cukorgyárat (Georgia Cukorgyár), és azt minden tekintetben kiszolgáló célgazdaságot is létesített.

14 A MIR Kaposvári Cukorgyára 1894-ben kezdte meg működését, s főleg az uradalom terményeit dolgozta fel. Az ezt követő időkben a nagybirtokrendszer felszámolásáig már nem sokat hallunk az Esterházyakról, megszűnik a város életében betöltött meghatározó szerepük. Helytörténetírásunk is „adós" még e korszak feldolgozásával, az Esterházy-hitbizomány 20. századi somogyi történetének a megírásával. Az iratok kutathatósága: 1862-1887 között: előre haladó alapszámos iktatást (1850-ben vezették be) alkalmaztak, az utolsó aktához csatolták az előző aktákat. Az ügyre vonatkozó összes irat egy helyen található. Segédletek: iktatókönyv, mutatókönyv. Az általunk készített jegyzéken szereplő ügyirat az alapszámnál található. 1888-1902 között', a sorszámos iktatás mellett külön számon irattározták az ügyiratokat. A mutatókönyvben irattári számként megadott jelzetnél található az irat. Segédletek: iktatókönyv, mutatókönyv. 1903-1930 között: az 1903. január l-jén életbe léptetett vármegyei ügyviteli szabályzat (VÜSZ) alapján az előre haladó alapszámos iktatást alkalmazták. A jegyzéken a mutatókönyvben jelzett alapszámot adjuk meg. Az irat megtalálási helye további kutatást igényel sorkönyv alapján. Segédletek: iktatókönyv, mutatókönyv, sorkönyv. 1930-1946 között: 1930-ban ismét változott az iktatás és irattározás módja. Alszámos iktatást alkalmaztak. Kutatási lehetőség: mutató- és iktatókartonok alapján. 12 Cassius: Tar Csatár (Zsadányi) írói álneve. Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1956. 13 U. o. 14 Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR kaposvári cukorgyára, Kaposvár, 1986, 188. p.