Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)
Az már külön szerencsétlensége a történemek, hogy éppen azokban az években töltötték katonai idejüket, amikor a háborús konfliktusok felmerültek. Az viszont szerencsés volt számukra, hogy e családtagoknak nem Magyarországon, hanem az olasz területen kellett katonai tevékenységet folytatni. Ifjabb gróf Somssich Adolf- akárcsak öccse - apja nyomdokain haladt. Ő még Prágában született 1808-ban, s neveltetése kapcsán annyit tudunk róla, hogy megtartva az ősi katolikus vallást, iskolái után katonai pályára állt, császári-királyi lovas főhadnagy lett. Egy darabig Csehországban éltek, nyilván az apja által szerzett Sternbergben, amit világosan bizonyít, hogy gyermekei ott születtek. Azért valami maradt a korábbi személyi kapcsolatokból, hiszen Adolf felesége egy dél-dunántúli család, a szintén katonai vonalon érvényesülő sombereki Sauskacsalád Anna nevű lánya (1813-49) lett, aki bár fiatalon, 36 évesen meghalt, mégis hat gyereknek adott életet. Tudjuk későbbi adatokból, hogy Adolf a családon belül nagy tekintélynek örvendett. Miután apja megvette Babócsát, a család odaköltözött, s Adolf utolsó három gyereke már Babócsán született meg. A hat gyerekből négy fiú volt, s csak kettő lány, s ez előrevetítette az újabb birtokosztás szükségességét. 100 Ifjabb gróf Somssich János pályája is hasonlít apjáéra, illetve bátyjáéra. Egy évvel Adolf után, 1809-ben született Prágában, s ő is katonai pályára tért, császári-királyi huszár főhadnagy lett belőle. Felesége a csehországi Ledvina Antónia volt, aki 1820-ban született Prágában, ám az esküvőt már 1839. augusztus 19-én, vagyis a hölgy 19 éves korában tartották Kadarkúton. Ez viszont érdekes kérdéseket vet fel, ugyanis a család kadarkúti központú birtokai nem ezen az ágon öröklődtek, a kadarkúti 4555 holdas uradalom nem Somssich Jánosé, hanem nagybátyjáé, Somssich Józsefé volt. Ugyanakkor az is tény, s mutatja a helyben lakást, hogy Somssich Jánosnak hat gyermeke született 1840-48 között, s valamennyi Kadarkúton látta meg a napvilágot. Az 1840-es években János grófnak még csak 100 holdja volt Kadarkúton, ám a család mindent elrendezett: a gyermektelen József birtokára és kastélyába költözhettek be ifjabb Somssich Jánosék, amihez annyit hozzá kell tennünk, hogy annak korábbi tulajdonosa, Somssich József kamarás Bécsbe költözött, s ott természettudományos kísérletekkel foglalkozott. Az 1840-es években - adataink szerint - a kadarkúti birtokok tulajdonjoga ezzel még nem változott meg, mind az 1844-es összeírás, mind az 1848-as birtoklajstrom Somssich Józsefet tünteti fel tulajdonosként, akárcsak az 1850-es évek adatait tartalmazó, de csak 1865ben megjelent Fényes Elek-féle részletes statisztika. Azt nem tudjuk, hogy a birtokot végül János gróf apja, vagy pedig maga az ifjabb gróf vette meg, bár ha belegondolunk, hogy II. János vett Adolf fiának Kivadáron földet, akkor lehet, hogy vett másik fiának, III. Jánosnak is, esetleg éppen saját testvérétől. Mindenesetre a későbbiekből tudjuk, az ilyen várható örökségek hovakerülését a Somssichok előre megtervezték, az ún. családi napokon eldöntötték, s ezzel a birtoklási folyamatokat hosszú távon is kiszámíthatóvá tették. 101 Magyar Nemzetségi Zsebkönyv I. (Főrangú családok) Budapest, 1888. „Somssich". Kaposi Zoltán: A Somssich-família az 1848-as forradalom időszakában. In.:Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerkesztette: Hudi József és Tóth G. Péter. Veszprém, 1999. (Laczkó Dezső Múzeum - VEAB) 197-221. p.
