Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)

ban Somssich Antal volt,, aki 1698-ban született a Zala megyei Csehoveczen. Szakmai pályája Zágrábban indult, ahol Horvátország országos királyi ügyigazgatóságának volt az ügyvédje. Somogy megyével 1724-ben került kapcsolatba, amikor is gróf Nádasdy Tamás főispán a vármegye aljegyzőjévé nevezte ki. Somssich Antal hét éven keresztül lóháton járt át Zala megyei birtokáról hivatalos teendőit végezni Tapsonyba, ahol a vármegye hivatala működött. Társadalmi befolyása, politikai ismertsége folyamatosan erősödött, amit jól mutat, hogy 173236 között már megyei főjegyzőként dolgozott, s amikor 1736-ban Festetics Kristófot, az addigi alispánt helytartótanácsi titkárrá nevezték ki, s emiatt Pozsonyba költözött, helyébe a somogyi rendek Somssich Antalt, az addigi főjegyzőt választották. Alispánként Somssich 12 éven keresztül dolgozott, majd pedig 1748-tól 1760-ig udvari (kancelláriai) referendárius lett. Alispánsága alatt az 1741-iki Országgyűlésen a vármegye követe volt.

2 Somogy megyében az 1730-as évekig Somssich Antal nem rendelkezett földtulajdonnal. Viszont vannak adataink arról, hogy a Zalát Somogytól elválasztó Ormánd folyó túlpartján lévő Path falu - vélhetően bérben vagy zálogban - az 1730-as második felében, illetve az 1740-es évek elején Somssich birtokában volt, azt pedig csaknem biztosra vehetjük, hogy 1736 és 1739 között már biztosan Pathon lakott. Ez a település megfelelt a hivatali funkcióinak is, ugyanis tudvalevőleg Somogy vármegye közigazgatási, irányítási súlypontja ebben az időben Nyugat-Somogyban volt. Ezidőtájt a vármegye congregatióit Tapsonyban, vagy Marcaliban tartották, s ezek a települések Pattiról még a korabeli kezdetleges közlekedési technikával is könnyűszerrel elérhetők voltak.

3 Forrásszerű bizonyítékaink is vannak Somssich pathi lakására, hiszen például az 1739-es pestisgyanús események alkalmával őt személyesen Path faluban keresték fel a hivatali emberek, s az alispán onnan intézkedett.

4 Path falu egyébként szerzett thóti Lengyel-birtok volt, s ennek egy részét Somssich Antal vélhetően megvásárolta, másik felét pedig bérelte a család egyik tagjától. Egy későbbi adat 1751-ből visszamenőlegesen is megerősíti ezt, hiszen egy irat szerint 1751-ben Somssich Antal 800 forintért bérelte már régóta Lengyel Gáspár pathi részét, úgy, hogy ott földjavításokat is végzett.

5 Bár Path falu egy kifejezetten erdős-mocsaras területen volt, s kiterjedése sem volt nagy, rendelkezett némi pozitívummal is: ugyanis tőle nem messze több olyan prédium is található (Vrászló, Gardos stb.), amelyeknek nagyobb kiterjedése állattartásra, esetleg némi szántógazdálkodásra is lehetőséget adott. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Path és környéke nem messze feküdt a zalai Somssich-földektől, valamint csak másfél órányi járás választotta el a kanizsai piactól. Egy 1760-ban készült határvizsgálati jegyzőkönyv adatai is megerősítik, hogy az 1730-as évek második felében birtokosváltás történhetett Pathon, ugyanis az előtte 45 évig ott birtokos nemes Thury Gergely azt vallotta, hogy akkor (vagyis 1736-ban) költözött 1 A Somssich-levéltár, amely a vármegye egyik legteljesebb rendezett családi levéltára volt, az 1945-ös harcok során nagyrészt elpusztult, jelenleg csak a mintegy 1,5 folyóméterre tehető töredékei találhatók meg a Somogy Megyei Levéltárban, annak is döntő része a családtagok hivatalos ügyeivel összekapcsolódó, általában vármegyei és országos ügyeket tartalmazó iratokból áll. Kutatásunkat éppen ezért ki kellett terjeszteni az ország más területeinek levéltári anyagaira, valamint egyéb vármegyei forrásokra is. A sárdi levéltár mellett külön egységet képez a néhány fascinculusból álló mikéi és szarkavári levéltári anyag. Maradtak meg önálló fondok birtokcseréket illetően, valamint a nemesi anyagok között egy csomónyi, a családra vonatkozó levéltári egység is található: (Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML.) IV.A.l.i. Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Nobilitaria, Somssich. A háború előtti, még teljesebb anyagból íródott Véssey Lajosné Somssich Agáth: Somssich Pál élete és működése című alkotása. Budapest, 1944. 2 Lásd pl.: Melhard Gyula: Somogyvármegye a rendi országgyűléseken (1661-1812) Budapest, 1906. 3 Bodosi Mihály: Dunántúli 18. századi pestisjárványok, különös tekintettel Somogyra In.: Somogy megye múltjából, 1993. Kaposvár, 1993. 77-101. p. 4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), R 319. 34. csomó, 194. p. 5 SML, Varászlói Uradalmi Levéltár (a továbbiakban: VUL.), 30. cs. 2. sz.