Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)

EGY KÖZÉPBIRTOKOSI FAMÍLIA 100 ÉVE SOMOGY VÁRMEGYÉBEN (A SOMSSICH-CSALÁD FELEMELKEDÉSE) KAPOSI ZOLTÁN A Somssich-família a Dél-Dunántúlon, de főleg Somogy megyében a 18-19. században meghatározó szerepet játszott mind a politikai, mind a gazdasági életben. A Somssichfamília rendkívül termékeny volt, nagyon hamar több ágon nőtt tovább, s egy sajátosan működő, állandó birtokgyarapításban testet öltő technikát fejlesztett ki az idők során. A család számos országos funkciót is elért, adott az országnak alnádort, birodalmi parlamenti elnököt, személynököt, több kamarást, mezőgazdasági szakértőt, pénzügyi szakembert stb. Volt olyan időszak a magyar történelemben, amikor Somogy vármegyét úgy nevezték politikai körökben, hogy az a Somssichok megyéje. Mivel a magyarországi gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások során mindeddig igen kevés figyelem fordítódott - a nevesebb arisztokraták mellett - az egyes vármegyék sorsát nagyban meghatározó helyi középbirtokosság viszonyainak bemutatására, így érdemesnek tűnik azt megvizsgálni, hogy a 18. század közepétől kezdve a família több vármegyére kiterjedő birtoklási rendszere milyen genealógiai háttérrel kapcsolódott össze, s a család vagyonosodása hogyan járt együtt előbb a helyi, később pedig az országos közéletben való mind nagyobb beleszólás lehetőségével. Az első generáció: a befolyás megalapozása A Somssich-família eredetileg Horvátországból, Várasd és Turopplje környékéről származó köznemesi família volt. A család eredete a 14. század végéig nyomokban visszavezethető. A török hódítás elől nagyon sok horvátországi család húzódott az évszázadok során egyre északabbra, ugyanakkor sokan részt is vettek közülük a végvári harcokban. A Somssichokról is tudjuk, hogy a 17. század utolsó harmadában Miklóst (született 1630-ban) 1671-ben csáktornyai várnaggyá nevezték ki. Somssich Miklósnak három fia volt, Pongrácz, Péter és Mátyás. Mivel a korabeli férfi családtagok gyakran elszakadtak egymástól, ugyanakkor nemesi levél csak egy volt, így nem véletlen, hogy a kor nobilitásának tagjai gyakran folyamodtak új nemesi levélért. így történt ez 1716-ban is, amikor is Zala megye főadószedője, Somssich Pongrácz, valamint a horvátországi bandérium főkapitánya, Somssich Mátyás és fia István aki gróf Draskovich János királyi komornok gyámsága alatt nevelkedett -, illetve Somssich Péter címerújító nemesi levélért folyamodott III. Károlyhoz, amit 1716. február 4-én meg is kapott. Az iratok egyértelműen igazolták, hogy a család tagjai „...valóságos és régi nemesi nemzetségből" származtak. Az említett jóváhagyást gróf Draskovich János személyes vallomása is megerősítette.

1 A három testvér közül Mátyás és fia István a továbbiakban Horvátországban élt, István 1715-ben Drávavásárhely földesura volt; Somssich Péter még felbukkan 18. századi zalai összeírásokban, ám nem tudunk arról, hogy jelentősebb zalai (magyarországi) befolyással rendelkezett volna. A család felemelkedése a Somssich Pongrácz és Bodalecz Borbála házasságából származó Somssich Antalnak köszönhető. A család 200 éves magyarországi történetének legnagyobb birtokszerzője a 18. század-