Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban. (Forrásközlés) (Nyolcadik közlemény) 1421-1440

szó helye üres) cserjéseken és szőlőkön át felmentek egy kis hegyre és a hegyen, - amelyet Berwd-nek hívnak - három földjelet úgy, ahogy (quodam modo) láttak, amelyek közül - András szerint - az egyik Batthyan, a másik Besenyw, a harmadik Béren birtokot választja el egymástól. Innen - maradva keleti irányban - erdőben egy keresztúthoz értek, ahol egy vadalmafa alatt - mint mondta - három földjelet találtak, amelyek Batthyan, Béren és Kerezthwr birtokokat választotta el egymástól, - mint mondták - itt jelet készítettek. Innen az egyik úton délnek fordultak és egy úthoz értek, ahol - mint mondta - két földjel választotta el Batthyan birtokot Chak földtől, ahol az egyik még látszott valahogy (quodam modo), s itt jelet készítettek és a határjárást befejezték. - E határjárásoknak Jakab prépost sehol sem mondott ellent, Bertalan ügyvédje pedig mindenütt hozzátéve, hogy ez a határjárás Belzaznaghfelde birtok békés földjén történt. - Minthogy Bertalan ügyvédje saját demonstratio-ján Bessenyw birtok egész földjét a falu tudtával Belzaznaghfeldew birtokba kebelezte be (inelusisset), ezért a királyi és a konventi ember a prépost Bessenyw birtokát Belzaznaghfelde és Bathyan birtokok felől az országbíró bírói intézkedése alapján a prépost útmutatása szerint így járták meg: Bizonyos Nadzek nevű mocsár közelében kelet felől kezdték, ahol - mint mondta - két földjel volt, amelyeket a Balaton áradása miatt (propter aquositatem Bálatini) nem láthattak. Innen keletnek menve rétszerű helyen (in loco pratoso) találtak egy földjelet, továbbá ugyanez irányban messze (longe) egy jeghenyeffa alatt egy földjelet, s ez irányban nem messze egy földjelet, ugyanígy tovább indago-k vulgo meghye közelében egy földjelet; tovább keletnek (egy szó helye üres az eredetiben) egy földjelet; ugyanez megismételve; ugyanígy tovább vesszős helyhez értek, ahol mondott, de nem látható földjel volt. Innen a Beren-ből Zenghergh-be menő úton átmenve délnek az út keleti oldalán mondott két földjelből egy volt látható; az úton az eddigi irányban erdők között menve egy másik úthoz értek, amelynek nyugati oldalán nem jól látható két földjelet találtak; innen az erdőben levő füves úton dél felé kanyarodva nem messze egy földjelet találtak; innen ugyanez úton az erdőben irányt nem tévesztve kis távolságra két régi földjelet érintettek, e helyeken határjeleket készítettek. Ennek sem Bertalan ügyvédje, sem Kereythw András nem mondott ellent. - Innen ez irányban tovább ugyanez úton mintegy (quasi) északnak tovább menve messze két, majd tovább mintegy nyugatnak jó távolságra menve az úton két volt földjelet mondtak, amelyeket nem lehetett látni; tovább nyugatnak jó távolságot menve Zengerghwegh birtok kertjeihez értek a réten visszafordulva délnek, majd ismét nyugatnak nagy távolságon szántóföldek között egy rétre értek, amelyen átmenve délnek fordultak és elérték a Zengergh-be vezető nagy utat; a faluban nem messze kimentek a faluból jobbágy kúriák között dél felé, majd a kerteknél keletnek jó távolságra vesszős helyhez értek, amelyben lemenve nagy darabon egy úthoz értek, amelyen menve délnek fordultak, majd vesszős helyek és szőlők között felfelé tartva ahhoz a hármas földjelhez értek, amelyeket Kereythw András mint Bewrd hegyen levőket mutatott; innen lemenve nyugat felé beléptek (intrassent) a Balatonba és ezzel demonstrációja befejeződött, aminek Bertalan ügyvédje mindenütt ellentmondott. - Minthogy a felek a határjárásban nem értettek egyet, perben maradtak. Kereythw András és Bertalan között két királyi ekealja szántóföld, hat jobbágytelek; a prépost és Bertalan között három királyi ekealja szántóföld, négy jobbágytelek a becsült eltérés, a per tárgya.* Igazabb (veriores) irányokat és határokat (cursus metales) Kereythw András és Jakab prépost mutatott. A Bertalan és András közti vitás földek esetében András, Bertalan és Jakab között pedig Bertalan tűnt jobbnak. (A csillag utáni két mondat az 1773. évi átírásból hiányzik.) A csornai konvent 1520. december 6-án kelt leveléből. DL 93827. (Festetics cs.) Erről Gaál András Somogy megyei szolgabíró által 1773. november 8-án hitelesített másolat. Somogy Megyei Levéltár, Oklevelek 129, Somogy vármegye törvényszékének iratai, Processus civiles 89-102/3. (DF 288471.)