Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi." A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei Rezümé
eltérő, más kiadásra nem lehetett fordítani. Az engedélykötelesen befolyt összegeket az egyéb községi vagyontól elkülönítve kellett kezelni. 10 A belügyminiszter 1924. évi 247000. számú körrendeletében - az 1917. évi VIII. törvénycikkre építve - a hősök emlékének megörökítése körüli eljárásról rendelkezett: „...megkívánom, hogy az emlékművek a hősök emlékéhez méltók, tehát a művészi követelményeknek is megfelelők, továbbá az egyes községek anyagi erejével arányban állók legyenek. Megkövetelem továbbá, hogy csak olyan emlékmű elkészítésére adassék meg a végleges megbízás, amelyre vonatkozó törvényhatósági bizottsági, illetőleg községi képviselőtestületi határozatot a felsőbb hatóság jóváhagyta... Ez a jóváhagyás csak olyan emlékműre adható meg, amelyet az erre rendelt Bíráló Bizottság művészi szempontból, valamint a kiviteli anyag és az előirányzott költségek szempontjából kifogástalannak talált... Az emlékmű-terveknek művészi szempontból, továbbá az anyag arravalósága, valamint a kiviteli költségek megfelelő volta szempontjából leendő megbírálására a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr - velem egyetértve - egy Bíráló Bizottságot szervezett, amely a nevezett miniszter úr képviselőjének elnöklete alatt és az én kiküldöttem részvételével működik, és amelynek teljes pártatlansága bármily irányú részrehajlás gyanúját is kizárja. A bizottság címe: Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottsága Budapest, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Művészeti ügyosztálya címére. A Bíráló Bizottság díjazása címén a községek semmiféle költséggel nem terhelhetők. A törvényhatósági bizottság tehát csak olyan községi emlékművet hagyhat jóvá, amelyet a most említett Bíráló Bizottság kivitelre alkalmasnak ítél." 11 A belügyminiszter az 1924. évi 251 818. számú, a hősi emlékek felállításának lebonyolításáról szóló körrendeletében hívta életre a Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetségét, amely elsősorban hazafias célú emlékművek emelésével volt hivatott foglakozni. Ez volt az a szervezet, amely Mernye község számára - többek között - Cser Károlyt ajánlotta a munkálatok elvégzésére. A szövetség legfontosabb célja, a keretei között működő alkotók tevékenységével kapcsolatos gazdasági kérdések megoldása volt. 12 A törvényi szabályozások ellenére országszerte készültek olyan emlékművek, amelyek nem feleltek meg azoknak a magasztos céloknak, melyek okán létrehozták őket. Szükség volt tehát velük kapcsolatban egy újabb rendelet megalkotására. Ez volt a belügyminiszter 1928. évi 5087. elnöki számú körrendelete, a hősök emlékének megörökítésére vonatkozó szabályok szigorú megtartásáról. „...Felhívom továbbá Alispán (Polgármester) urat, hogy az ezutánfelállítandó hősi emlékek megfelelő voltára a jövőben még nagyobb figyelmet fordítson, egyúttal - a kisebb anyagi erővel rendelkező községek esetében - hangsúlyozom, hogy inkább kisebb méretű, egyszerűbb, de művészies kivitelű és maradandóbb anyagból készített emlékek felállítására kell törekedni, amely megfelel a törvény célzatának és rendelkezésének, és amellett a kisebb községek részére nem jelent elviselhetetlen terhet. Ismételten utalok arra a többször megújított rendelkezésre, hogy a község csak olyan emlékmű felállítását rendelheti el, amelyhez a törvényhatóság jóváhagyásával hozzájárult, a törvényhatóság pedig csak olyan terv kivitelét hagyhatja jóvá, amelynek tervét a Hősi Emlékművek Bíráló Bizottsága művészi és technikai szempontból kifogástalannak találta." 13 Az 1942. évi 28 282. számú belügyminiszteri rendelet a hősi halottak emlékének megörökítéséről már nem csupán az első világháborúban elhunytak emlékének gondozásával volt lü Magyarországi Rendeletek Tára (továbbiakban: Rendeletek Tára) 1924. Bp., M. Kir. Belügym., 1925., 423-427. P11 Rendeletek Tára 1924. Bp., M. Kir. Belügym., 1925., 523-525. p. 12 Uo. 530. p. 13 Rendeletek Tára 1928. Bp., M. Kir. Belügym., 1929., 305-306. p.