Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai

A plébánia-alapítások iratanyagában megjelenik a nemzetiségi kérdés is a németséggel kapcsolatban. Darányba az egyházmegyei hatóság Etzl Istvánt nevezte ki állandó lelkésznek, ez ellen azonban (a nyilván nem német öntudatú) Longauer Imre szervezőlelkész azért tiltako­zott, mert szerinte a „Dráva vonalon erősíteni kell a magyarságot", és a darányiak örülnek, hogy elszakadtak a szuloki sváboktól. A szervezőlelkész attól tartott, hogy a reformátusok ezt mondják majd gúnyosan: „a katolikusok sváb papot kaptak". 10 Szintén „nemzetpolitikai meg­gondolás" húzódott meg a német jellegű bőszénfai plébániához tartozó Hajmás ügye mögött. A püspök azt az Arany Imre ajkarendeki plébánost kérte fel jelentéstételre, aki 1924-1940 között Bőszénfán működött és a hajmási templom építtetője volt. Mindkét szolgálati helyén élesen szemben állt a Volksbunddal, ezért 1944-45-ben üldözést is szenvedett. 71 Arany azt írta, hogy Bőszénfán ekkor a mise (értsd: a prédikáció és az énekek) német nyelvű volt, ezt pedig a filiák, Gálosfa és Hajmás magyarjai nem értették. A megoldás szerinte nem az önállósítás lenne (a kevés jövedelem miatt), hanem az, ha a plébánia székhelyét a középen fekvő és ma­gyar jellegű Gálosfára helyeznék át. 72 Hajmással ellentétben Mikén a csökölyi esperes éppen azért javasolta az önállósítást, mert a birtokos Somssich család a templomot és a házikáplánt „magáénak tartja, és csak magyarul lehet misézni, pedig a falu nagyrészt német anyanyel­vtT'. 73 A plébánia-alapítások kétségkívül meghatározó részét képezték Mindszenty József rö­vid veszprémi működésének. Joggal felmerül azonban a kérdés, vajon kellően átgondolt és megalapozott volt-e a püspök célkitűzése? Nem volt-e felelőtlenség ilyen gyorsan és többnyi­re anyagi bázis híján önálló lelkipásztori állások tömegét létrehozni? Ezekre a kérdésekre csak akkor lehetne korrekt választ adni, ha éppen a plébánia-alapításokkal egy időben nem változ­tak volna meg radikálisan a politikai és gazdasági feltételek, vagyis ha az új lelkipásztori struktúrának lett volna ideje megszilárdulni. Mivel a két világháború közötti korszak Magya­rországon az egyházi intézményrendszer kiteljesedésének ideje volt, Mindszenty ezen társa­dalmi, politikai, gazdasági, személyi háttérre tekintettel vette tervbe a lelkipásztorkodás haté­konyabbá tételét, különösen ott, ahol ez az intézményrendszer még hiányos volt, vagyis ahol nagyszámú katolikus hívő nélkülözte a lelkigondozást. Ez más szóval azt jelenti, hogy nyilván a püspök is tisztában volt alapításai gyakran kényszerszülte gyorsaságával és nem teljes meg­alapozottságával, ám arra számított, hogy lesz idő és anyagi háttér a lelkészségek megerősíté­sére. Mivel ez a lehetőség 1945 után nem adatott meg a magyar katolikus egyháznak, csak annyi mondható, hogy Mindszenty püspök impozánsnak szánt műve, az egyházmegye lelki­pásztori struktúrájának korszerűsítése torzóban maradt. 70 VÉL 4176/1944. (aug. 30.), 4308/1944. (szept. 4.) 71 Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Abaliget, Lámpás Kiadó, 1992. 434. p. - Téves életrajzi adatokkal, a pontos curriculum: Pfeiffer János, A Veszprémi Egyházmegye történeti névtá­ra 1630-1950. (Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae VIII.) München, Görres Gesellschaft, 1987. 240. 72 VÉL 4387/1944. (szept. 6.) 73 VÉL 4257/1944. (aug. 12.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom