Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai
A 20. század első évtizedeiben Mindszenty közvetlen elődei számottevően, összesen 49 plébániával gyarapították a Veszprémi Egyházmegye lelkipásztori hálózatát (Somogyra ebből 24 jutott). Az alapítások részben a régi nyomon haladtak (falvakban, kegyúri közreműködéssel), részben új jegyeket mutatnak. Az újdonság egyfelől az új pasztorációs igények felismerésében jelentkezett, amit leginkább Veszprém, Pápa, Kaposvár, Nagykanizsa egyre népesebb városi plébániáinak felosztása, és az ekkor keletkezett bánya- és ipartelepek, valamint a balatoni üdülőtelepek ellátásának megszervezése mutatott. Másfelől az új plébániák felállítását lehetővé tették a két világháború közötti növekvő létszámú papi évfolyamok is. 24 Megjegyzendő, hogy nemcsak új plébániák alakultak ekkor, hanem - szintén a lelkipásztori munka hatékonyságának növelésére - számos új kápláni állást is szerveztek, hiszen lényegesen egyszerűbb volt egy-egy káplánszobát toldani a már meglévő plébániaházakhoz. így némi korrekcióra szorul Mindszenty emlékiratainak azon megállapítása, amely a pasztoráció intézményi hátterének nem kielégítő volta miatt részben a hivatali elődöket tette felelőssé. 25 Igaz ugyan, hogy a négy 20. századi főpap elődje (Hornig Károly bíboros, Rott Nándor, Tóth Tihamér és Czapik Gyula) nem a közvetlen lelkipásztorkodásból érkezett, s korábban inkább egyházkormányzati karriert futott be, ám a beiktatása után rövidesen elhalálozott Tóth püspök kivételével mindegyikük fontos feladatának tekintette a lelkipásztori struktúra korszerűsítését. Hornig Károly bíboros (1888-1917) nevéhez 7 (Somogyban 5) alapítás fűződik, Rott Nándor, a „Balaton püspöke" (1917-1939) 31 (Somogyban 14) új plébániát szervezett, Czapik Gyula (1939-1944) pedig 11-et (Somogyban 5-öt). 26 A fentiek fényében elmondható, hogy az egyházmegye plébánia-struktúrájának elégtelen volta nem annyira az elődök hanyagságának, mint inkább az anyagi feltételek hiányának tudható be. Az önálló lelkipásztor megélhetését Magyarországon évszázadok óta három forrás biztosította: az e célra rendelt ingatlan - leginkább földbirtok - jövedelme; a hívek szolgáltatásai (párbér munkában vagy pénzértékben megváltva) és adományai (stóla); illetve a kongnia, vagyis a lelkészi jövedelemkiegészítő államsegély. Ami a legalapvetőbbet, a földbirtokot illeti, ezt hagyományosan a kegyurak bocsátották rendelkezésre. Az 1917-es Egyházi Törvénykönyv azonban - abból a tényből kiindulva, hogy a kegyúri rendszer, mindenekelőtt a plébános bemutatásának joga akadályozza az egyház szabad működését - megtiltotta új kegyuraságok alapítását és ösztönözte a korábban keletkezett kegyúri jogokról való lemondást. A Magyar Püspöki Kar viszont 1927-ben és 1929-ben kérte a Szentszéket, hogy továbbra is engedélyezze a kegyúri plébániák fennmaradását, sőt továbbiak alapítását, amihez a Szentszék - esetenkénti engedélyhez kötve - hozzájárult. 27 A püspökök, így Mindszenty elődei is az engedély ellenére mégis igyekeztek maguk megteremteni az új plébániák anyagi alapjait, illetve rávenni a kegyurakat legalább a prezentáció jogáról való lemondásra. A kegyúri hozzájárulás szinte nélkülözhetetlen volta akkor tűnik elő, ha megfontoljuk, hogy a szegény, sokszor cselédsorban élő hívek nem voltak képesek pótolni a maguk erejéből a 24 A Veszprémi Egyházmegye papságának létszáma 1901-ben 341, 1946-ban 439 volt, miközben a katolikus hívek száma az 1901-es 568788-ról 1941-ben 703198-ra emelkedett (ezen belül Somogyban 233752-ről 288372-re). 25 ,Az egyházmegyében a helyzet ezen a téren nem volt kielégítő. Ennek a török megszállás és pusztítás mellett az is oka volt, hogy elődeim közöl négyen nem a lelkipásztorkodásból jöttek." Emlékirataim, 36. 26 Hornig bíboros somogyi alapításai: Balatonberény, Böhönye, Gadány, Kaposfő, Zselickislak. Rott püspök somogyi alapításai: Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonszemes, Belezna, Büssü, Fonyód, Inke, Kaposvár II., Lábod, Somogysárd, Somogytarnóca, Zákánytelep. Czapik püspök somogyi alapításai: Balatonszentgyörgy, Homokszentgyörgy, Juta, Nikla, Sávoly. 27 Erdő Péter: A magyarországi kegyuraság. In: Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945-1985. Szerk. Turányi László. Budapest, Szent István Társulat, 1988. 678-696. p. - CIC (1917) 1427. kán. 5.§, 1450. kán. l.§, 1451. kán. l.§.
