Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910
birtokosság képviseletében. A december 9-én rendezett időközi választáson a kormánypárti jelölt mindössze 32 szavazattöbbséggel nyerte el a képviselői mandátumot. 71 1909-ben folyamatossá váltak a koalíción belüli viták, állandósult a kormányzati válság, s ennek látványos tüneteként novemberben - szintén Függetlenségi és 48-as Párt néven új tömörülés szerveződött Justh Gyula vezetésével, amely a nemzeti követelések érvényesítése, és az általános, titkos választójog bevezetése mellett foglalt állást. A források, valamint a következő évi választások eseményei alapján megállapíthatjuk, hogy a függetlenségi irányzat mérvadó somogyi politikusai kitartottak Kossuth Ferenc oldalán. Nem sokkal később a Néppárton belül is szakadás következett be. Ha az említett pártpolitikai mozgások a régi politikai rend válságát fejezték ki, akkor ezzel szemben a jövő mutatkozott meg abban, hogy ugyancsak 1909 novemberében Szabó István vezetésével megalakult Veszprémben az Országos 48as Függetlenségi Gazdapárt (továbbiakban: Gazdapárt), amely a paraszti birtokosság érdekeit szolgáló gazdasági és szociális törvények megalkotását, az általános és titkos választójog, arányos választókerületi rendszer bevezetését és Magyarország függetlenségének kivívását tűzte a kisgazda mozgalom céljául. A válság átmeneti megoldásaként új kormány alakult a régi szabadelvű párti politikusok és a koalíció szűkebb vezető csoportja - közöttük Kossuth és Andrássy - által kötött egyezség alapján. A közelgő képviselő-választásokra való felkészülés jegyében befejeződött a régi 67-es tábor újjászervezése Nemzeti Munkapárt néven 1910 áprilisában, Tisza István vezetésével. A párthoz hamar visszatértek mindazok, akik korábban átmenetileg - a koalíció mögé felsorakozva látták érvényesíthetőnek érdekeiket, mások pedig visszavonultak a közszerepléstől. Az ismét heves légkörben lezajlott választási kampány somogyi eseményeit és a választások megyei végeredményét az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolta a Gazdapárt színrelépése, ami alapvetően a függetlenségi irányzatok szavazóbázisát apasztotta. A választójoggal rendelkezők a két megyei napilap jóvoltából mind az új kormánypárt, mind pedig a függetlenségiek szemszögéből tájékozódhattak a politikai küzdelemről. A koalícióval már korábban szembefordult Somogyvármegye ezúttal teljes erővel a Nemzeti Munkapárt jelöltjeit támogatta. Jellemző módon 3 oldalas, lelkendező tudósítást közölt a párt kaposvári választókerületi szervezetének 1910. március 6-i megalakulásáról. A Somogyi Hírlap valamivel objektívebb módon tudósított a választási mozgalmakról, bár a függetlenségiek között zajló „testvérharc" miatt jobbára a Justh-párti jelölteket kárhoztatták kommentárjaikban. Ez az újság részletesebben tudósított a kisgazda jelölésekről, gyűléseikről, akárcsak arról a tényről, hogy a szociáldemokraták ezúttal minden kerületben igyekeztek jelöltet állítani. A választási mozgalmakba a korábbinál jóval szélesebb tömegek kapcsolódtak be a jelöltet állító gyűlések keretében, miután ebben a küzdelemben élesen és nyersen terítékre kerültek az elmúlt évek nagy vitakérdései, a választójog kiterjesztése és a nemzeti sérelmek, valamint a gazdasági és szociális követelések. A viharos hangulatú és nem egy esetben verekedésig, záptojás-hajigálásig fajuló választási gyűlések legszomorúbb eseménye május 23-án játszódott le a csurgói kerülethez tartozó Inke községben. A képviselő-választások somogyi történetében először volt halálos áldozata a politikai incidens nyomán történt karhatalmi beavatkozásnak. A község határában felvonult kisebb tömeg igyekezett megakadályozni a kormánypárti jelölt és kíséretének bevonulását, s az intézkedésre felszólított csendőröket, köztük az őrsparancsnokot megdobálták, aki rálőtt a tömegre, s a fegyverhasználatnak áldozatul esett egy asszony. A járási főszolgabíró jogosnak minősítette a csendőrök akcióját, amikor az eset71 Somogyvármegye, 1908. december 11.
