Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)

jószágokról szóló mindazon „leveleket", amelyeket Túros a megelőző' birtokostól, Pusirty Istvántól átvett, adják kezükbe.

29 A két bérlő kérése a jogszemlélet és a mentalitástörténet szempontjából sem elhanyagolható. Ugyanis - a fennmaradt források összessége szerint - két írástudatlan férfi kérte azon írásos bizonyítékok átadását, amely egy vármegyei törvényszéki per esetén jogaikat bizonyítaná. Esetük tisztán példázza a XVII. század egymás mellett élő két kultúráját; a szóbeliséget és írásbeliséget, és azt, hogy az ún. analfabéták is teljességgel tisztában voltak a jogbiztosító iratok jelentőségével. Sajnos a forrásfeltárás jelen szakaszában nem tudjuk rekonstruálni a fenti per pontos lefolyását. Csupán a fennmaradt későbbi iratok jelzik: a Guary család - Túros Miklós leányági örököse révén - Somogy megyei birtokos maradt.

30 Guary Gergely után fia, (III.) Miklós örökölte a Somogy vármegyei jószágokat. Azt, hogy időközben a bérlők és a bérbeadó között a gazdasági viszony megromlott, a jogviszony megváltozott, Zala vármegye 1674. február 23-én, Keszthely praesidiumban tett végzése is illusztrálja. Ebben a Guary Miklós felperes keresetére indított perben, amely az akkor már védettebb helyre húzódó, Kőszegen lakó Kasza János bérlő ellen vétetett fel, Chernél Mihály, Zala és Somogy vármegyék egyik alispánja vezetésével a tulajdonos anyagi megkárosítása miatt hoztak ítéletet. Az ügy Guary Miklós aktuális Somogy megyei birtokviszonyait is bemutatja és jelzi, e javak ekkor ismét az ő kezébe kerültek vissza. Guary Csertő falu felét bírta 5 jobbággyal (Farkas Péter, Varga János, Pálffy György, Bosogi István, Fekete avagy Kara Péter), Sárd falu negyedét, Simonfán 3 ház jobbágyot (Nagy János, Kis Mihály, Nagy István házai), Kadarkúton másfél házas jobbágyot (Hardi Pétert és Hardi János jószágának a felét), továbbá a Csákány nevű puszta (praedium) fele részét. Az 1659. évi bérbeadástól 1673-ig a fenti javak jövedelmét is kiszámították a tisztviselők. Mind hogy Sárd falu 10 évig puszta volt és csak 4 éve szállották meg, jövedelmét 10 forintra tették. A többi birtokra 409 forint 40 dénár jövedelmet kalku29 PFL Guary cs. lt., Időrendi sorozat, No. 730., Guar, 1660. ápr. 29., vö.: No. 729. másolati példánnyal, MOL P 650 vizeki Tallián cs. lt., Évrendezett iratok, 3. cs. Guár, 1660. ápr. 23. Az asszony Túros javakkal szembeni követelése cseppet sem volt egyedi; 1659. március 10-én Kiskomáromban, Kerpacsics István alkapitány, Eössy István vajda, Szíjártó Mihály seregbíró és Kanisai Miklós előtt Récsey Mihály és felesége, Beke Judit tett felvallást az Örs (Eörs) nevű falu birtoklása tárgyában, ami egykor Túrosnál volt, a fassió idején özvegye birtokolta, és a birtok kiváltása a felvalló asszonyt illetné. PFL Guary cs. lt., Időrendi sorozat, No. 725. Pusirty István minden bizonnyal azon Pusérfy család tagja, kiknek sorából Mihály 1630-ban Somogy vármegye rovásadószedője, 1638-1640 között főszolgabírája volt. Turbuly 1996. Nr. 1253., 1414., Turbuly 2000. 464. p. 30 Somogy vármegye nemesi közgyűlési iratainak 17. századi töredékét regeszta formában közreadta: Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 21. Kaposvár, 1990, 15-66. p., különösen: Függelék I., az 1658-1661 közötti levelek, közgyűlési bejegyzések 51-54. p. A Guary család 17. századi genealógája még nem teljesen tisztázott. A családi levéltárban fennmaradt XVIII. sz. végi, XIX. sz. eleji genealógiai vázlat szerint a XVI. sz. derekán élt Guary Ferencnek két fia volt. Míg az ifjabb Bálintnak csak leányági örökösei lettek, de ez a nyugat-dunántúli térségben fölöttébb nagy karriert befutott Meszlényi (II.) Benedek. Az idősebb Miklós révén nyert folyamatosságot a család fiága. Az ő Pál fia gyermeke, Miklós révén terebélyesedett némileg a család. Ugyanis Guary (I.) Miklós Jánossy Annával kötött házasságából négy leány (Anna, Orsolya, Katalin, Erzsébet) és két fiú, Zsigmond és Gergely ismertek. E genealógiai összeállítás a jelzett zálogügyben szereplő Gergely halálozási adatát hibásan, 1658-ban adja meg. De az bizonyos, hogy az ő fia volt az a (II.) Miklós, akinek az időszakában a publikált tanúkihallgatási jegyzőkönyvek keletkeztek. (Guary (II.) Miklós halálozását ugyanez a forrás 1682-ben jelzi.) PFL Guary cs. lt., Guary családot és levéltárukat ismertető iratok, „Genealógia".