Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Csóti Csaba: Dokumentumok a „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár" történetéből 1920-1921 (Forrásközlés)

DOKUMENTUMOK A „PÉCSI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAPOSVÁR" TÖRTÉNETÉBŐL (1920-1921) (Forrásközlés) CSÓTI CSABA 1. Egy kamaraalakítási kísérlet rövid története és társadalomtörténeti vonatkozásai Az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús vereségét követően a magyar nemzetgazdaság súlyos válságba került. Ennek a válságnak egyik, bár tagadhatatlanul legsúlyosabb, előidézője éppen a háborús vereség, illetve az ország fokozatos és szinte teljes katonai megszállása, majd a legjelentősebb iparterületek más országokhoz csatolása volt. E mellett az ipari és a kereskedelmi élet számára kedvezőtlen hatássaljártak az 1918—1919-es forradalmak. 1918 őszén az országszerte tapasztalható rablások, fosztogatások áldozatai a mezőgazdasági nagyüzemek mellett főként a helyi kisiparosok, kiskereskedők üzletei voltak.

1 A Tanácsköztársaság idején az államosítási hullám sok helyütt elérte a néhány alkalmazottal dolgozó „haszonból élő kispolgárokat"

2 is, bár arra is akadt példa, hogy egyes vállalkozók jól felfogott gazdasági érdekből önmaguk kérték cégük „nacionalizálását".

3 Somogy megyében számottevő gyáripari tevékenység az első világháború előtt Kaposváron, Nagyatádon és Barcson volt.

4 Komoly, igazán tőkeerős iparvállalatnak 1 Somogy megyében már 1918. november elején történtek atrocitások. A legsúlyosabb eset az 1918. december 11-12-i éjjeli incidens volt, amikor a megyeszékhely, Kaposvár központjában álló üzleteket, lakásokat fosztották ki. A garázdálkodók ezt követően még körülbelül egy héten át fosztogattak vidéken. Az ekkori eseményekhez 1. Andrássy Antal: A fegyveres erő és a hatalom Somogyban a polgári demokratikus forradalom idején In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 19. Kaposvár, 1988. (A továbbiakban: Andrássy, 1988.) 263-298. p. és Csáti Csaba: A dél-somogyi területek szerb megszállása 1918-1921 között. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 30. Kaposvár, 1999. (A továbbiakban: Csáti.) 2 A kifejezést L. Nagy Zsuzsa, A haszonból élő kispolgár (Debrecen, 1997.) című könyvének címéből kölcsönöztük. (A továbbiakban: L. Nagy.) 3 Önkéntes nacionalizálási felajánlásokat a vállalkozók nem csupán félelemből tettek, hanem azért is, mert ily módon hozzájuthattak az állami nyersanyagkészletekhez, miközben cégük vezetői maradtak. Erre vonatkozólag 1. Péteri György: A Tanácsköztársaság iparirányítási rendszere. Budapest, (Itt mondunk köszönetet a tanulmány lektorának, Kövér Györgynek, aki felhívta figyelmünket a nacionalizálások eme sajátos aspektusára is.) 4 Erre vonatkozólag 1. T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 3. Kaposvár, 1972. (A továbbiakban: T. Mérey.) és Tóth Tibor: Félúton a megyeszékhely és a megyeközpont között. (A továbbiakban: Tóth) In: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975, 297-326. p. Valamint: Andrássy Antal: Kaposvár az ellenforradalmi rendszer idején. In: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975, (A továbbiakban: Andrássy, 1975.) Újabban a két világháború közötti Kaposvár üzemtörténetéhez - elsősorban korábbi kutatási eredmények összegzéseként - lásd T. Mérey Klára-Kaposi Zoltán: Kaposvár ipartörténete (Kaposvár, 2001.) vonatkozó fejezetét.