Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Kaposi Zoltán: A magyarországi nagybirtokrendszer változásai (1700-1945)

birtok másik részét az Inkeyek vették meg, a Szapáry-féle rész 1743-44-ben a Batthyány okhoz kerül majd; a de Prie márki tulajdonában lévő csurgói uradalom Festetics Kristóf szerzeményévé válik 1739-41 között. Mindennek eredménye, hogy az 1730-40-es évektől már olyan nagybirtokosok kezére kerülnek a földek, akik tartósan Magyarországon élnek, jövedelmeiket innen nyerik, s akikkel aztán stabilizálódtak - egyben konzerválódtak is - a földtulajdonviszonyok. Az új magyarországi nagybirtokos réteg már megszervezte birtokát, birtokgazdálkodását, s ez a magyar mezőgazdaság fejlődése szempontjából mindenképpen lényeges kérdés volt. Óriási földtulajdonok halmozódtak fel egyes famíliák kezén, amelyek a XVIII. század során még folyamatosan növekedtek. A felső elitről készített áttekintő táblázatunk hozzávetőlegesen az 1760-70-es évek nagybirtokainak kiterjedésére vet egy pillantást. Család neve Úrbéres terület Allodiális terület Összesen Család neve (hold) (hold) (hold) hg. Esterházy 206 821 414 000 620 821 hg. Batthyány 54 800 110 000 164 800 gr. Esterházy 79 355 160 000 239 355 gr. Festetics 37 176 74 000 111 176 gr. Hunyady 12 201 70 874 83 075 gr. Széchényi 33 764 166 326 200 000 gr. Zichy 23 056 46 000 69 056 gr. Károlyi 154 000 300 000 454 000 Forrás: Kállay István: i. m. 1980. táblázatai, illetve egyéb saját kutatások alapján kiegészítések. Kiragadott példáink a kifejezetten nagy méretű birtokokra vonatkoznak, ám hozzá kell tennünk, hogy a középbirtokosi réteg (bene posessionati) is nagyban kicserélődött, új, lendületesen növekedő, s később gyakran az arisztokrácia soraiba emelkedő famíliák kezdték itt pályafutásukat. Maradva a Dél-Dunántúl területének mintájánál, megemlítjük az ekkor sárdi, később a babócsai, kivadári és kaposújlaki birtokközpontú Somssich családot, akik szívós munkával csaknem 60 000 holdat gyűjtögettek össze, s a család két ága is grófi címet szerzett; az Adánd és Osztopán központtal rendelkező Tallián famíliát, akik néha egyidőben több vármegyét is irányítottak, esetükben a mintegy 20 000 hold mellé a későbbiekben egy bárói cím is párosult; az alsóbogáti Boronkay Józsefet, aki az 1780-as években ügyvédként és földtulajdon nélkül kezdte pályafutását, ám felesége birtokjogát felhasználva és jogi tudását kamatoztatva 25 000 holdas birtokot szerzett az 1800-as évek elejére; a pallini és iharosberényi központtal rendelkező Inkey családot, akik kezén a XVIII. század közepére Zala és Somogy megyében kb. 80 000 hold halmozódott fel, s a sort még bőven lehetne folytatni.