Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban 1401-1420 (Forrásközlés) (Hetedik közlemény)

(Stregench-i) remeteszerzetesek ottani részbirtokát körülhatárolták, s minthogy ellent­mondás nem volt, a szerzeteseket örökre meghagyták annak birtokában. A határleírás: A határ keleten kezdődik a Bykesalya nevű erdő alatt annak a két pataknak a találko­zásánál, amelyeknek forrása Falkos faluban van, Márk fia: János malmától egy nyíllö­vésnyire; innen dél felé a patak mentén és azon átmenve elérkezik Dyzen fia: Iwan malmához; innen ez irányba menve a patak túloldalán Zenthpal falu felől földjelet emeltek; innen rövid távolságra nyugatnak fordul egy malomhelyig, amely egykor nemes János diák Nemethy földön lévő részéé volt; innen nyugat felé a patak mentén a szerzetesek halastavához, néhai Mayusa fia: Péter malomhelyéhez érkezik; innen tovább a patak mentén a szerzetesek malomhelyéig; innen tovább a patak mellett két régi földjelhez érkezik, amelyek egyike Nemethy földé, a másik néhai Moruchhely-i Farkas János fiaié; majd északnak fordul és egyenesen északnak felfelé haladva elér­kezik a Kenderazthothow nevű helyig; innen ez irányban felfelé egy földjelhez ér; innen egyenesen haladva elérkezik egy nagy úthoz, amely Magas faluból Szentpálba vezet és az út mellett sarokföldjelet emeltek; a nagy úton kelet felé keveset haladva az úttól délre másik földjelet emeltek; majd elhagyva az utat észak felé átmegy egy bozó­ton keletnek, lefelé menve visszatér az útra, amelytől délre másik földjelet emeltek; innen lefelé a Korogpathaka-hoz; ezt keresztezve felmegy egy hegyre, amelynek tete­jén földjelet emeltek; innen kissé északnak kanyarodva átmegy bozótokon lefelé a hegyről, ennek lábánál, szántóföld mellett földjelet emeltek; innen lemegy egy rétre, amelynek közepén földjelet emeltek; kelet felé átmegy egy nagy úton, amely Falkos­ból Szentpálba vezet; ezen menve elér addig az említett nagy úthoz, amely Magas faluból Szentpálba vezet, amelytől délre másik földjelet emeltek; majd az úton szőlő mellett (haladva) elhagyván a régi utat lementek az első jelhez, ahol a határjárás) véget ért. Hártyán, mellette selyemzsinórja és külön kissé kopott függőpecsétje. DL 10504. (Acta Paulinorum, Szentpéter 3-9.) - Átírta Zsigmond király 1418. április 20-án kelt privilégiumában. DL 8832. (Uo. Gönc 1-4.) Kivonata: Zsigmondkori oklevéltár V. 2493, (a határjárás latin szövegével). 765. 1417. január 13. (8. die epiphaniarum). A somogyi konvent előtt megjelent Bath-i Mihály fia: Orbán bemutatván a konvent 1363. április 22-én kelt pátens oklevelét (293. sz.) 1 kérte annak privilégiális oklevélben történő átírását. A konvent a jogos és törvényes (iustis et legittimis) kérést teljesítve az oklevelet privilégiális formában átírva azt autentikus függő pecsétjével erősítette meg. Hártyán, selyemzsinóron sérült függőpecsét. DL 5206. (Acta Jesuitica, Jaurinum 30-12.) 1 Smm 29 (1998) 28/293. sz. 766. 1417. június 24. (in nat. Johannis baptiste). A somogyi konvent előtt a Marcali család a Tolna megyei Kenyérsütő birtokot elcseréli a Pernesziek Somogy megyei Bölcső nevű birtokával. DL 10586. - Részletes kivonata: Zsigmondkori oklevéltár VI. 602.

Next

/
Oldalképek
Tartalom