Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban 1401-1420 (Forrásközlés) (Hetedik közlemény)

hoz értek, amelytől északra egy régi határjelet találtak, amely mellett egy másikat készítettek és az úton túl nyugatra másik határjelet készítettek; innen az úton jó távolságot haladva a tüskés bozótban lévő körtefa alatt földjelet emeltek; innen a régi úton a tüskés bozótosban nyugat felé haladva megérkeztek egy másik úthoz, a haduth-hoz, amely mellett keletről földjelet halmoztak fel (cumulassent); innen északnak a haduthon kis távolságra haladva az út mellett kelet felől földjelet emeltek; majd jó darabon (bonum spatium) nyugat felé haladva szántóföldekhez értek, amelyek mellett földjelet emeltek; innen kis darabon északnak menve egy nagy úthoz értek, amely Marczali birtokról Kerezthur birtokba visz (iretur), az út mellett nyugatra földjelet halmoztak fel, s egy másik földjelet az úttól keletre; innen keveset dél felé haladva egy nagy úthoz értek, amelynek nyugati oldalán földjelet emeltek; innen az úton dél felé haladva egy másik úthoz érve, a két út között kelet felől határjelet emeltek; innen kelet felé jó darabon haladva elérkeztek az említett nemesek faluja közelébe, ahol határjelet készítettek (fecissent); majd dél felé keveset haladva elérkeztek az első jelhez. Az említett határoktól délre mindig Kerezthur-i Miklós fia: Jakab Ozlar birtoka, észak felé pedig a Cholta-i nemesek Cholta birtoka van. - A budai káptalannak Ozlar birtokon levő négy hold - királyi mértékkel mért - földjéről ezt mondták el (dixissent): kelet, nyugat és észak felől Ozlar, délről pedig a veszprémi püspök Zeplak birtokának földjei határosak (conte rminarentur). Határait így jelölték ki: A határ a föld végében délen szőlők mellett kezdődik, ahol nyugat felé földjelet emeltek; innen egyenesen kelet felé menve elérkeztek egy bozótoshoz (spinetum), amelyben földjelet készítettek, ezután szántóföldek között délre menve diófa alatt földjelet készítettek; majd egyenest délnek szántóföldek végében kis darabon kanyarodva elérkeznek az említett bozótoshoz (dictum spinetum), amelyben határjelet készítettek; innen északnak fordulva elértek a kezdő jelhez. A nyugati és az északi részen Keresztúri Jakab, keleten a veszprémi püspök és Tamás mester birtokrészei, délen pedig ugyancsak a veszprémi püspök birtokrészei határolnak. - A budai egyház (káptalan) Bedeutaua nevű halastavának határai a Gembokra nevű helyen kezdődnek Tamás mester fiai: István és János halastavának szomszédságában; innen egy kis darabon északnak megy a Hangyaslaph és nyárfának mondott fák mellett levő sarokig (angulum), innen kelet/északnak Keresztúri Miklós fiának: Jakabnak és Trepk fiainak halastavai mellett jó távolságra, elérkeznek egy hosszúkás tóhoz (lacum acialem) kelet felé az említett halastó tiszta medréhez (ad darum corpus), amelyet Trepk fiai Lapur-nak mondanak; innen dél felé kanyarodva bizonyos csónakúthoz (viam navigialem) kapcsolódik, amelyen egyenesen (rectius) elérkezik a Nogzad halastó egyik sork-ához; ezután kis távolságra haladva a Hegeslaph (nevű) helyhez érkezik; innen ugyancsak dél felé nagy távolságon haladva elérkeznek a Kwzephomokheg nevű földre, amelynek nyugati végétől elkanyarodva (declinando) nyugatra nagy távolságon kanyarodva (girando) elérkeznek a Bedewunada nevű helyre; innen észak felé jó távolságot menve egy Kyzlik nevű sarokhoz (angulum) értek; majd visszafordulva keletnek egy hajózható úton(?) (per unam viam navigialem) menve a Magyalaslaph nevű helyre érkeztek; ez a hely az említett Gembokra-határtól (meta) délre nyúlik és elválaszt István és János halastavától, és itt a határ véget ér. Itt a szóbanforgó (prefate) halastó dél és nyugat felé Tamás fiainak: Istvánnak és Jánosnak, észak felé Miklós fiának: Jakabnak, kelet felé pedig Trepk fiainak részét választja el. -