Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

A tanéveket igen gyakran kényszerszünetek szakították meg. Ezek leggyakoribb oka a XX. század első felében a különféle járványos megbetegedések. 1918-ban például spanyolnátha miatt kellett felfüggeszteni a tanítást Kaposfüred elemi népiskolájában. 51 Egy 1919-es tanfelügyelői jelentés szerint azok a hiányosságok, melyekre a korábbi évek ellenőrzései során felhívták a kaposfüredi illetékesek figyelmét, nagy­részt pótolva, illetve javítva lettek. E dokumentumban találkozhatunk először azzal az örvendetes ténnyel, miszerint az iskolalátogatásokat illető hanyagságok megszűntek, a mulasztások aránya rendkívül üacsony, hiszen csupán egyetlen tanköteles gyermek nem teljesítette ez irányú kötelezettségét. Az anyagi eszközök hiánya miatt fennálló gondok azonban továbbra is megoldatlanok maradtak. Legnagyobb problémát az is­kolaadóval kapcsolatos elmaradások okozták. 52 A felmérés többek között pontos le­írást közöl az iskola aktuális állapotáról. A régi iskola épülete ósdi és alacsony, de az újabbé sem éppen célszerű az oktatás igényeit szem előtt tartva. A tantermek megvilá­gítása nem megfelelő. A leírás tanúsága szerint a tanítói lakás is kicsi és korszerűtlen. A tantermek bútorzata régi, festetlen. A kötelező szemléltető eszközök közül hiányzik Európa térképe, valamint az iskola igen komoly fogyatékossága, hogy nem rendelke­zik könyvtárral. A rendtartási naplók pontatlanul lettek vezetve. Az iskola árnyékszé­kei piszkosak, takarítatlanok. A mindennapi iskolába beiratkozott tanulók száma 189. 53 A korábbi év kedvező iskolalátogatási tendenciái után 1920-ban ismét azok elmaradása került előtérbe. A toponári körjegyző kilátásba helyezi, hogy az iskolából távolmaradó gyermekek szülei szigorú büntetésekre számíthatnak. A probléma legsú­lyosabban az ismétlő iskolások körében jelentkezett, akik szinte teljes mértékben ha­nyagolják az oktatást. 54 1921 telén a kaposfüredi római katolikus elemi iskola teljesen tűzifa nélkül maradt, mert a hitközség nem gondoskodott róla időben. Fűtés hiányában az iskolai oktatás sem folytatódhatott, így a határozat indoklása szerint „...az iskolának a fa hiány miatt esetleg szükségessé váló, nemzeti kultúra mérhetetlen veszéllyel járó és éppen ezért minden eszközzel megakadályozandó bezáratását vonhatná maga után. " A főszolgabírói hivatal közbenjárása megakadályozta az iskola téli időszakra történő bezáratását azzal, hogy elrendelte a tűzifa haladéktalan biztosítását. 55 Az 1925-ös közigazgatási felmérés Kaposfüred közoktatási helyzetét a követ­kezőképpen írja le: a községben római katolikus elemi népiskola működik, két tante­remmel és két tanítóval, más jellegű oktatási intézmény nincs (óvoda, középiskola, szakiskola), az iskola ügyeivel az iskolaszék foglalkozik. 56 Kaposfüred második nagy tanító egyéniségét 1927-ben veszítette el, amikor meghalt Pleheisz Sándor, aki 27 évig tanított a faluban és annak igazi népművelője volt. 57 A megüresedett állásra Németh József mesztegnyői kántortanító került, akit egyhangúlag választott meg az iskolaszék. 51 SML Alispáni iratok 29889/1918. 52 SML KgB. 781/1920. 53 Uo. 54 SML Alispáni iratok 31042/1921. 55 SML Kaposvári járás főszolgabírájának iratai 1156/1922. 56 SML Közigazgatási tájékoztató lapok, Kaposfüred 1925. 57 Eltemették Kaposfüred falu tanítóját. Uj-Somogy, 1927. május 31. 3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom