Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

mátus szülők egyéb javakkal úgysem járulnak hozzá az ő fizetéséhez. A református szülők szerint a tanítói díjlevélből nem az derül ki, hogy őket nagyobb mértékű tandíjjal kell terhelni. A tanító erre reagálva elmondja: amíg egyetlen református vallású tanuló járt az iskolába, addig nem látta értelmét a kérdés felvetésének. Amikor azonban már nyolc gyermekről van szó, akkor úgy érzi, jövedelmeit jelentősen csökkenti, hogy a más vallásúak bizonyos javadalmak fizetése alól fel vannak mentve. Úgy véli, hogy a tankötelesek számának évről-évre történő emelkedése egyre nagyobb anyagi terheket ró az iskolára, melyeket valahogyan kompenzálni kell. A vita eldöntése érdekében a felek a megye több illetékes hatóságát is felkeresték. A kaposvári járás főszolgabírója szerint a tanítónak nem áll jogában a más felekezethez tartozóktól magasabb tandíjat követelni. Döntést nem hoz a kérdésben, hanem továbbutalja azt az iskola fenntartójához, a katolikus egyházhoz. Ujváry Ferenc apátplébános szerint a probléma megoldásának legigazságosabb módja az, ha a reformátusok gyermekeik iskolába járásának idején ugyanannyi tandíjat fizetnek, mint a katolikusok, vagyis évi 1 forintot. A tanítói jövedelemhez tartozó kántori bevételhez a reformátusoknak nem kell hozzájárulniuk. Ok csak addig tartoznak fizetési kötelezettséggel az iskola felé, amíg gyermekük tanul, ám a katolikusoknak ezt egész életük folyamán teljesíteniük kell.

38 A XIX. század második felében a gazdaság fejlődése jótékony hatást gyakorolt a demográfiai viszonyokra. A folyamat eredményeképpen jelentős mértékben megnőtt az iskolaköteles korú gyermekek száma is, amely indokolttá tette az iskola kibővítését. A község az Esterházy-uradalommal együttműködve 1896-ban megépítette a második tantermet, a templom telkének déli határán. Az épületben helyet kapott a tanítói lakás is.

3y A munkálatokhoz szükséges pénzt iskolai adó formájában szedték be az uradalom akkori haszonbérlőjétől, a Mezőgazdasági Ipar Rt.-től.

40 Az 1896-os év a kaposfüredi iskola személyi ellátottságában is fordulatot hozott. A bővítések kínálta lehetőségeket kihasználva az intézményben megteremtődtek a feltételei a második, az ún. osztálytanító alkalmazásának.

41 Az iskola oktatási színvonala, illetve tárgyi és személyi feltételei ebben az időszakban megfeleltek a megyei átlagnak. Az iskola átalakítása és az új tanító felvétele szükségesnek és hasznosnak bizonyult ugyan, de igen súlyos anyagi terhet rótt Kaposfüred községre, pótköltségvetést kényszerült a falu vezetése készíteni. Ebből kiderül, hogy az osztálytanító bérezése 120, az iskolaépítésre felvett kölcsön 111, annak kamatai 20, az illetékek pedig 35 forinttal terhelték meg az éves költségvetést, melyekhez még hozzájárult a téli tűzifa biztosításának terhe is.

42 A tanítás körülményeinek javulása nem járt szükségszerűen együtt a tanítói bérezés növekedésével. Jó bizonyíték erre Kaposvár plébánosának, Ujváry Ferencnek a toponári körjegyzőhöz írott levele, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy községében a tanító fizetése elmarad a környező települések pedagógusaitól. Javasolja ezért az 38 SML KgB. 1325/1888. 39 Hoss 184-185. p. 40 SML Somogy vármegye számvevőjének iratai. Községbírói számadások, Kaposfüred 1895. 41 Hoss né. p. 42 SML Somogy vármegye számvevőjének iratai. Községbírói számadások, Kaposfüred 1896.