Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

vegyesen, magyar nyelven sajátítják el az egytanítós iskolában az alapvető ismeretek körét. Az iskolaszolgálat éves jövedelme 1858-ban az alábbiak szerint alakult:

24 - Telkek és egyéb területek (fekvőségek): 8,25 hold, értéke 18 forint - Kertek: 4 hold, értéke 11 forint - Legelők: 5 hold, értéke 8 forint - Összesen: 17,25 hold, értéke 37 forint - Terménybeli járandóságok: 106 pár után 0,5, vagyis összesen 53 mérő gabona - Fa járandóság: a község által beszállított 8,75 öl hasábfa - Segély a központi pénztárból: 30 forint - Segély egyéb forrásból: a vasárnapi iskoláért a község pénztárából 20 forint - Tandíj fejében a községi pénztárból évenként negyedévi részletekben 50 forint - Egyházi illeték: 1 forint - Más jövedelem: 12 forint (forrása nincs feltüntetve) - Az iskolaszolgálat éves kiadásai a következők: adókra, illetékekre és iskolatisztításra évente 28 forint. 1859-ben az uradalom birtokosa, Esterházy Miklós herceg kiegészítette a kaposfüredi tanítók javadalmazását, amelyekkel utólag egészítették ki az iménti iskolabevallást. Erre utalnak az ismertetett dokumentumban az áthúzott és föléírt összegek. A lépés indoklásául a mellékelt jegyzőkönyvben az szerepel, hogy ettől a tanítás színvonalának emelkedését remélik. Fontosnak tartja a dokumentum Kaposfüred lakóival tudatni, miszerint a tanító mindenfajta földterületének teljes megművelése a falu feladata, a vetéstől az aratáson keresztül, a termény elszállításáig. E kötelezettség már korábban is fennállott, de ha ismételten foglalkozni kellett vele a javadalmi összeírás alkalmával, akkor valószínűleg a gyakorlati életben nem valósult meg. A tanítónak járó gabona és fa illetmény mennyisége, valamint a községi pénztárból származó segély és a vasárnapi iskola tartásáért kapott összeg a korábbiakhoz képest (1858) nem változott.

25 A tanítói jövedelmek a javító szándék ellenére továbbra is rendkívül szerények maradtak a kor értelmiségének átlagbérét tekintve, hiszen egy ügyvéd kb. az ötszörösét, egy orvos pedig két-, háromszorosát kereste.

26 1868 fordulatot jelentett a magyar közoktatásügy történetében, hiszen napvilágot látott az Eötvös József kultuszminiszter nevével jelzett 1868. évi 38. te, A népiskolai közoktatás tárgyában címmel. A törvény kimondja, hogy minden településen, ahol legalább 30 iskolaköteles korú gyermek van, a község vagy a felekezet által elemi népiskolát kell működtetni. Az elemi népoktatás egy 6 évig tartó mindennapi és egy 3 évig tartó ismétlő iskolai rendszert foglal magába. A törvény egyik legnagyobb vívmánya, hogy 6-12 éves kor között előírja a tankötelezettséget. A felekezetek által fenntartott iskoláknak a következő feltételeknek kell többek között megfelelniük. Az iskola fenntartása a hívek anyagi hozzájárulásán alapul. A tanítandó tárgyak a hit- és 24 Magyar Országos Levéltár Statthalterei Abtheilung Oedenburg D 127. Az 1858-as iskolabevallások xerox másolata megtalálható a SML-ban. 25 Uo. 26 Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában (1770-1868). Bp., Akadémiai Kiadó, 1989, 267-271. p.