Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

Az MDP Központi Vezetősége képviselőjének véleménye A következő felszólaló Szentivánszki volt, a Központi Vezetőség tagja. Beszédével kiemelkedett a megyei első titkár nyomdokaiban lihegő hozzászólók sorából. Egyediségét - természetesen - pozíciójának köszönhette. Mondanivalóját végig a délszlávok kérdése uralta. Első mondataival a délszláv dolgozók múltbeli érdemeit méltatta: „A délszlávok, a délszláv dolgozók szovjetbarátok voltak a múltban is. A felszabadulás előtt is mindig várták a szovjet csapatokat. Pl. az én községemben éjjel-nappal tűz alatt tartották a községet, hogy a németek ne tudjanak visszajönni, mert tudták, hogy jönnek a szovjet csapatok. A felszabadulás után a Kommunista Pártba tömörültek a délszláv dolgozók. Ha nem is mentek be, de túlnyomó része a Pártban iparkodott, és a választások idején a Kommunista Pártra adták le szavazatukat. Előfordult, hogy az MKP 90%-ot kapott. Ez bizonyítja azt, hogy a délszlávok az MKP. felé tömörültek, és hogy a Szovjetunió barátai. '

m Szentivánszki a délszlávok Titóval kapcsolatos téves álláspontjának gyökerét is a szocializmus iránti elkötelezettségükben jelölte meg, és - felelősségüket kisebbítendő - magyar elvtársaik, magatartásában is többszörös hibákat fedett fel: „így, hogy szovjet barátok voltak, ezen keresztül természetesen Tito felé is orientálódtak. Akkor még mi is éltettük Titot, mert ezen keresztül szocializmust láttak. A délszlávokban annál mélyebben épült be Tito. Amikor a Tájékoztató Iroda határozata kijött, akkor még a magyar dolgozók, funkcionáriusok is meglepődtek, nem tudták, mi ez. A délszláv dolgozók az első időkben nem is fogadták el, mert nem látták tisztán, mi történt Jugoszláviában. Mi ezen a részen nem iparkodtunk a délszláv dolgozókkal alaposan megismertetni a Tájékoztató Iroda határozatát, hanem az első időkben, amikor a délszlávok nem foglaltak állást, az volt a helyzet, hogy ahelyett, hogy igyekeztünk volna megmagyarázni, hogy tisztán lássák a kérdést, nem erre vettük az irányt, hanem egyszerűen titoistáknak minősítettük őket, és ezzel megkezdődött ellenük a harc, az üldözés. "

91 A téves politika nem maradt következmények nélkül: „A Pártból kezdték kiszórni őket, különösen a határvidéken, és így a délszlávok elszakadtak a Párttól, így alakult egy délszláv egység. Mivel azt látták, hogy minket sem a Párt, sem a népi szervek nem fogadnak be, így magunknak kell összefogni, mert különben elpusztulunk. Ennek az volt a következménye, hogy a délszláv egységbe természetesen beletartozott a kulák is, az ellenség is. Nem nézték, hogy az egyik kulák, a másik dolgozó paraszt, béres, vagy ellenség, hanem, hogy őket ilyen bántalom érte, így látták azt, hogy nekik össze kell fogni. Ezt az ellenség iparkodott táplálni. Ezt tetőzte még az, hogy a határmentén lévő szervek részéről is ilyen alapon dolgoztak sok helyen. "

92 Szentivánszki azonban nem állt meg az általánosságok megállapításánál. Konkrét esetekről is szólt. Példái a korabeli délszlávokkal kapcsolatos politikai valós arcát tükrözik: „Előfordult olyan hely, hogy éjjel házkutatást tartottak náluk, bevilágítottak 90 Uo. 91 Uo. 92 Uo.