Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

szláv aknákat telepítettek. Több alkalommal a magyar nyomsávon befelé irányuló határsértésre utaló nyomokat hagytak hátra (bejöttek, majd hátramenetben kimentek). A feltételezett behatolások kivizsgálására nagy erőket mozgósított a magyar határőrség. Az egyik alkalommal riadóztatták a környező rendőrőrsöket és az együttműködésre utalt honvéd ezredet is, bár az utóbbi alkalmazására már nem került sor. Az aknamezőre többször dobáltak követ, téglát, hogy robbanást idézzenek elő. A műszaki záron való áthatolás problémája egyébként Huszár előadásában is előjött. A határsértők szerinte deszkákat fektettek keresztül a drótakadályokon, és úgy keltek át rajtuk. A gyakorlott csempészek pedig ismerték már az aknák elhelyezkedését. A nyomvizsgálók megtévesztése végett hátrafelé mentek át a nyomsávon, vagy eltorzították a nyomaikat. A szolgálati kutya járőrre uszítása is provokációnak minősíthető. Akkor is durva cselekedet volt, ha a kutya csak a műszaki zár külső kerítéséig tudott bejönni és onnan ugatta a magyar járőrt. Két esetben a kutya bejutott a kerítések közé, és felrobbant az aknamezőn. Előfordult az is, hogy egy jugoszláv járőrkutya nyulat kergetett, és a nyúl beműködtette a botlódrótos aknát. A magyar járőr egy repesztől könnyebb sérülést szenvedett. Ez volt egyébként az egyetlen sebesülés magyar részről, amelynek Fórizs Sándor - az okmányok vizsgálatakor - nyomára bukkant. A feldolgozott anyag alapján a legsúlyosabb eset akkor következett be, amikor egy magyar járőr két főt vett észre, akik Jugoszlávia irányába haladtak. Amint a határőrök a személyek irányába mozogni kezdtek, a túloldalról egy géppuska tűz alá vette a terepet. A körülbelül 6-8 percig tartó tüzelés fedezete alatt a két határsértő átjutott a műszaki záron, itt az egyiket találat érte, és magyar területen összeesett. Társa elérte az államhatárt. A tovább tartó tüzelés fedezete alatt a jugoszláv határőrök átjöttek a sebesültért és elvitték. Határőrizeti szempontból az a három eset is súlyos, amikor a behatolást követően a nyomsávon hátrahagyott nyomoktól oldalt, kb. egy méterre aknákat telepítettek. Az aknák így a behatolási nyomokat vizsgáló határőr életét veszélyeztették. Fórizs szerint a jelentésekből az is kitűnik, hogy a jugoszláv fél sem törekedett a feszültség oldására, a konfliktusok kerülésére. A túloldalon a szolgálatban lévő határőrök járőrözés közben vadásztak, a szolgálati fegyverükkel célba lőttek. Négy esetben akkor került sor átlövésre, amikor a jugoszlávok a határ közelében lőgyakorlatot tartottak. Fórizs Sándor tanulmánya a magyar-jugoszláv államhatár teljes egészének történéseit vizsgálta 1951-52-ben. A feldolgozott eseteket térben és időben nem lokalizálta. Dolgozatunk közvetlenül a somogyi határvidék eseményeivel foglalkozik. Az államhatár somogyi szakaszának jelentős részét a Dráva képezi. A vízi határon természetesen nem játszódhattak le olyan incidensek mint a szárazföldi szakaszon. Az ismertetett tanulmányban felsorolt esetek jellegüknél fogva szárazföldi határszakaszokhoz kapcsolódnak. Szárazföldi szakaszai azonban Somogy megye déli részén is vannak a jugoszláv államhatárnak. Egyrészt az államhatár nem követi a Dráva középvonalát. Több ponton is átlép rajta, néhol a déli, máshol az északi parton kacskaringózik. A folyó is állandóan változtathatja medrét. Időlegesen is létrejöhetnek szárazföldi határszakaszok. Másrészt a határnak a Csurgói járásra eső szakasza döntően szárazföldi. Az államhatárnak ezen szakasza északi irányban elkanyarodik a Drávától. Ennek