Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Paál László: Somogy megye sajtója 1945-1950 (Negyedik közlemény)
vezércikkében ezt olvashatjuk az MKP lapjában: „ Csodálattal és elismeréssel nézünk fel az orosz emlékműre [...] Megszabadultunk belső ellenségeinktől, akik a nagytőke igájába akarták hajtani fejünket". (Sic!) Aztán 1949 januárjában a Somogyi Hírlap is előkelő helyet ad annak a tudósításnak, mely arról szólt, hogy „mély megilletődéssel emlékeztek meg Lenin haláláról a kisgazdapárt politikai bizottságában ", 62 A gazdasági élet a kor sajtójában Természetesen nem volt a megye életének egyetlen területe sem, amivel ne foglalkozott volna a korabeli somogyi sajtó. Azaz éppen úgy olvashattak az érdeklődők oktatási, egészségügyi, közigazgatási, szociális kérdésekről, bűnügyekről, és persze sporteseményekről, mint országos belpolitikai, illetve külpolitikai témákról. Ennek megfelelően megtalálhatjuk a sajtóműfajok csaknem mindegyikét. Igaz, viszonylag ritkák a riportok, el-elmaradnak a vezércikkek néhány hónapra, kevés tárcát, elbeszélést és verset közölnek. Hogy a sokágú folyamatokból, jelenséghalmazból a gazdasági élettel foglalkozó írásokat emeljük ki, annak két oka van. Az egyik: a termelés, a munkavégzés, az áruellátás meghatározó területei a társadalom életének. A másik: a gazdasági tevékenységhez számos olyan kérdéskör is kapcsolódik - szociális, politikai, területfejlesztési, képzési, sőt bűnügyi -, amely a jelzett fogalom széles értelmezését kívánja meg, és így számos más területet is érint a feldolgozása. Somogy az ország egyik legsúlyosabb háborús károkat elszenvedett megyéje 1945-ben az újjáépítés temérdek gondjával küszködött. A romok eltakarítása, a nyugati rész nagyközségeiben, falvaiban a kárt szenvedett köz- és lakóépületek helyreállítása, az állatállomány pótlása, vetőmaghoz jutás, helyenként a termőföldek aknamentesítése voltak a hatóságok és a lakosság legfontosabb teendői. Mindemellett a vizsgált időszakban végighúzódik az alapvető közszükségleti cikkek és élelmiszerek szorító hiánya, majd magas ára, illetve a termelőhelyek jelentős részének pusztulása, anyaghiány stb. miatt igen magas arányokat öltő, bár alapjában a múltból örökölt munkanélküliség. Az 1945-ben még egyetlen megyei napilap, a Somogyvármegye ugyan hírt adott az újjáépítés fontosabb mozzanatairól, de a teljes évszámot vizsgálva - összevetve a később megjelent tanulmányokkal - mégis azt kell mondanunk: a megye egyes részein keletkezett súlyos gondok, illetve enyhítésükre, megszüntetésükre tett egyéni, közösségi erőfeszítések nem tükröződtek a maguk valóságában, sokszínűségében az újságban. Különösen kevésbé került látóterébe a vidék, a falvak állapota, lakóinak küszködése. A megyeszékhelyre összpontosítottak a lapok a munkanélküliségről írva is. A Somogyvármegye, tapasztalván a magas arányokat, első döbbenetében a tehetősebbek belátására, szociális érzékenységére próbált hivatkozni, mondván: „a mai nehéz gazdasági helyzetben minden becsületes magyar embernek kötelessége segíteni azokon, akik önhibájukon kívül nélkülözésekkel küzdenek" 63 62 Svm., 1947. szeptember 9. és Somogyi Hírlap, 1949. január 22. 63 Svm., 1947. április 4.
