Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Paál László: Somogy megye sajtója 1945-1950 (Negyedik közlemény)
kellett." 51. Ugyancsak e pártlapban olvasható, hogy „31 nágocsi [a községet jórészt sváb származásúak lakták - P. L.] gazdát ítélt börtön- és fogházbüntetésre a kaposvári törvényszék, cséplési visszaélések miatt". Vagy: „Halál is lehet a feketecséplés büntetése. Ujabb tíz őrizetbevétel Somogyban". 54 Végül szóljunk az osztályharc kapcsán az értelmiség sajtóbeli megítéléséről. E társadalmi csoport túlnyomó többsége igyekezett távol maradni az agresszíven nyomuló kommunista párttól, de mivel mindenekelőtt az állami alkalmazottaknak valamilyen demokratikus mozgalomhoz illett csatlakozni, általában az MSzDP-hez, vidéken inkább a kisgazdapárthoz közeledtek a diplomások. A pedagógusok, főként a városi tanítók között azonban akadtak, akik - fölismerve a hatalmi viszonyok alakulásának irányát - a kommunistákhoz csatlakoztak. 55 Előmenetelük - igazgatói, tanfelügyelői kinevezésük - ezáltal biztosítva volt. A tartózkodó szellemi foglalkozásúak viszont már 1945. május 2-án olvashatták a fenyegetést a Somogyvármegyében: „Az értelmiség válaszút előtt áll: tőle függ, hogy a reakciót támogatja még »semlegességével is, vagy feltétel nélkül a dolgozók ügye mellé áll, és segít az új rend, a népi demokrácia felépítésében. Ki nincs velünk, az ellenünk; ez a politikánk ábécéje". Egy évvel később, 1946. február 6-án, hasonlóan ellenséges a Somogyvármegye hangja: „ Van Kaposváron, főképp az értelmiségiek között egy olyan réteg, amely sehogy sem akar megbarátkozni a munkásosztállyal [...] Egy olyan speciális életformát szeretne Magyarországon az idők végtelenségéig fenntartani, amely az ő munkátlan, szellemtelen, nívótlan, szűk társaságának a nemzettől, néptől való kiválását bizonyítja. " Egy másik, április 18-i számában konkrétan megcélozza az értelmiség egy csoportját, a középiskolai tanárokat, akiket „ Óriási felelősség terhel annak a közszellemnek a kialakulásáért, amely Magyarországot egy ilyen igazságtalan és esélytelen háborúba sodorta, s amely Magyarországot végül romba döntötte. Itt lenne végre az idő, hogy a pedagóguskar felismerje ezt és ennek konzekvenciáit saját maga levonja." A későbbiekben ugyanilyen koncentrált támadással nem találkozhatunk a kommunista párt lapjában, de az értelmiséget érintő cikkek nem hagynak kétséget afelől, hogy bizonyos foglalkozású, magatartású diplomásokat - ügyvédeket, a közigazgatásból eltávolított, másutt munkát találó jogászokat, vallásos orvosokat stb. - ha nem is osztályellenségként, de osztályidegenként kezelte. Politikai események megjelenítése A vizsgált időszakban egymást érték a helyi - megyei, városi - és országos politikai rendezvények, melyek természetszerűen nyilvánosságot kaptak a sajtóban. Az események megjelenítése attól függött, melyik párt gyűléséről, egyéb rendezvényéről volt szó, illetve ki volt, milyen tisztséget viselt a főszereplője. Valamilyen módon és terjedelemben minden párt lapja hírt adott a fontosabb politikai rendezvények53 S. Hírlap, 1949. április 1., ill. október 19. 54 S. Hírlap, 1948. július 20. 55 Lásd Paál László: A pedagógusok politikai magatartásának megítélése. Somogyi Honismereti Híradó. 1996/2. sz. 32-38. p.
