Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Gárdonyi Máté: 1944^15 eseményei a Zselickislaki Plébánia história domusában (Forrásközlés)

ni; pl. télen házasságkötés alkalmával lapátokkal ellátva mentek, hogy a násznépes kocsiknak a hó ellapátolása által törjenek utat; és sokszor a házasságkötésen kivüli egyéb ténykedéseknél az amugyis túlterhelt kaposvári papságot vették igénybe s igy állítólag Ujváry Ferencz az időbeni kaposvári apátplébános tehermentesítés érdekében sürgette a veszprémi Egyhm. Hatóságnál a zseliczkislaki plébánia felállítását. "

9 Szintén a historia domus első lapjain olvashatunk a plébánia híveiről: „A plébánia területének lakosai róm. kath. vallásúak; de hol egyik, hol másik községben akad egy-két ev. ref, ág. ref. és zsidó. Anyanyelvük általában a magyar; de Zseliczkislakon és Simonfán még mindig vannak németek is, akik azonban magyarul is tudnak beszélni. Foglalkozásuk általában a földmüvelés és állattenyésztés, de a simonfai és még inkább a zseliczkislaki nép közül sokan mint kőművesek és ácsok munkálkodnak a kaposvári építővállalkozóknál; Zseliczkislakról, Zseliczszentpálról és Töröcskéről a késő őszi hónapokban sokan a kaposvári cukorgyárba járnak dolgozni. "

w A historia domust a második plébános, Gyeney György kezdte vezetni. O 1876. május 14-én született a Tolna megyei Tüskepusztán, Gyeney Antal és Balázs Teréz szülőktől. A gimnázium első osztályát Bonyhádon, a többit Pécsett a cisztercieknél végezte. Mint papnövendék érettségizett 1897-ben, majd teológiát tanult Pécsett 189798-ban. A szemináriumot elhagyva bencés novícius lett Pannonhalmán fr. Fábián néven, ám még ugyanabban az évben felvétette magát a veszprémi szemináriumba. Pappá szentelték 1902. július l-jén. Káplán Somogysámsonban (1902-04), Buzsákon (1904-05), Németladon és Enyingen (1905), Csabrendeken (1905-07), majd Sümegen (1907-10). 1910-től adminisztrátor, 1912-től plébános Zselickislakon. 1949. február 27-én lemondott a plébániáról, és nyugalomba vonult Dombóvárra, ahol 1951. november 27-én halt meg." Gyeney plébános a historia domus vezetését vélhetően 1927-ben kezdte meg. Erre az indíthatta, hogy a megyéspüspök 1927. május 13-ra tűzte ki a bérmálást Zselickislakon,

12 s a már fent említett rendelkezések a bérmálást megelőző főesperesi látogatás feladatává tették a historia domus ellenőrzését is. A jóváhagyó püspöki bejegyzést a bérmálás dátumával a könyv 24. oldalán találjuk. Ettől kezdve aztán a plébános igen gondosan és részletesen vezette a historia domust. Az általa 1949-ig vezetett 161 oldalból 37 oldalt tesz ki a plébánia általános ismertetése, amely tartalmazza az alapításra, a kegyuraságra, a lakosságra, a templomokra, a plébániaházra, a javadalomra, a jámbor társulatokra, az iskolákra és a temetőkre vonatkozó ismereteket, majd közli a plébánosok és a kántortanítók életrajzát. Az 1910 és 1926 között történteket összefoglalva (37-45. oldal), az 1927 utáni évek eseményeit évi bontásban hozza (46-161. oldal). A Gyeney György által vezetett historia domus a négy zselici falu két világháború közötti életének színes és adatgazdag rajza. A plébános figyelme nemcsak a hitélet eseményeire terjedt ki, hanem rögzítette a paraszti lakosság munkáját befolyásoló időjárásra és a termésre vonatkozó megfigyeléseket is. A feljegyzésre méltó híreket, a 9 A Zselickislaki Plébánia historia domusa 1. p. 10 A Zselickislaki Plébánia historia domusa 1-2. p. A plébánia lakossága az alapításkor 2417 fő volt, 24 fő kivételével katolikus (Schematismus Dioecesis Wesprimiensis 1901, 66-67. p.). 11 Pfeijfer János: A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München, 1987, 461. p. 12 Litterae Circulares Dioecesis Wesprimiensis 1927/1205.