Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Csóti Csaba: Dokumentumok a „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár" történetéből 1920-1921 (Forrásközlés)

Hegyeshalmy Lajos, kereskedelemügyi miniszter az önálló „Kaposvári Kereskedelmi és Iparkamara" szervezését elutasító levele a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár részére. Budapest, 1921. szeptember 12. Kereskedelmügyi m. kir. Miniszter 84188-Í/1921. Sz. XVIII. Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának Kaposvár. F[olyó] évi augusztus hó 29-én 1021 sz. a. kelt felterjesztésére értesítem a kamarát, hogy bár elismerem Kaposvár város hivatottságát, hogy egy állandó jellegű kereskedelmi és iparkamarának székhelyéül szolgáljon, és tudatában vagyok annak a fontos közgazdasági szerepnek, mely ezen városra a jövőben várakozik, - azonban azok a körülmények és kikötések, melyek az ottan jelenleg működő kamarának felállítását megelőzték, - ahhoz képest, amit az alábbiak szerint fennforgó magasabb tekintetek is elengedhetetlenül megkívánnak, azt az egyetlen megoldást teszik lehetővé, hogy a kamara, mely rendeltetésének eleget tett, ezúttal feloszoljon és ha majd az ország területe kamarái szempontjából új beosztást nyer és ennek keretében Kaposvár kamarai székhelyül jelöltetnék ki, ezen rendezésnek megfelelően újból alakuljon meg. Hivatali elődöm, amidőn a minisztertanácsnak előterjesztést tett a pécsi kamara székhelyének áthelyezése iránt, jelezte ez intézkedés ideiglenes voltát és ugyanezt a magam részéről sem mulasztottam el hangsúlyozni a kamara újjáalakítására kiküldött miniszteri biztoshoz 54457/921 sz[ám] a[latt] intézett leiratomban. De ha mindez nem történt volna is meg, méltán képezhetné általános megütközés tárgyát, hogy egy ellenséges megszállás folytán annyit szenvedett várost akkor érjen sérelem, amikor nem áll módjában védekezni, amikor ellenkezőleg, azt remélheti, hogy lábra állásában a kormány segítségére lesz. Igaz, hogy a választások elhúzódása folytán a Kaposvárt működő pécsi kamara oly időpontban alakult meg, amikor már úgyszólván nélkülözhető lett volna, de ez nem jelentette az eredeti célzat megváltozását, azt a kijelentést pedig, hogy ily múló dicsőségre a kamarai tagok nem vállalkoztak volna, kénytelen vagyok el nem hangzottnak tekinteni, mert meggyőződésem, hogy Kaposvár polgárai hazafias érzésüktől vezéreltetve nagyobb áldozatokra is hajlandók, amely meggyőződésemnek egyébként ugyancsak az idézett leiratomban annak idején kifejezést is adtam. A fentieket összefoglalva ismétlem, hogy nem vonom kétségbe Kaposvárnak egy önálló kereskedelmi és iparkamarára való igényjogosultságát, de mindenki előtt tisztán kell állnia annak, hogy az a kamara, mely Pécs város közelmúlt szomorú helyzete folytán keletkezett - fenn nem maradhat. Másképp áll a helyzet a legközelebbi időre vonatkozólag. Kétségtelen, hogy a most felszabadult területnek különleges közigazgatási viszonyai folytán Pécs egyelőre nem képes a kamara egész területével olyan szabad