Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Csóti Csaba: Dokumentumok a „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár" történetéből 1920-1921 (Forrásközlés)
kamarai választások kapcsán válhatnak először „láthatóvá". A virilisek listáján szereplő személyek névsorával szemben, a megválasztott kamarai beltagok esetében, a nyilvánvaló egzisztenciális háttér mellett, komoly szerepet játszhatott az illető személyes presztízse, és nem utolsó sorban kapcsolati tőkéje, a helyi vállalkozók társadalmában való íliogadottsága is. Vagyis az 1921-ben pozícióba juttatottak több szempontból is a helyi iparos-kereskedő „elitet" jelentették. A városi és a szakmai elit meghatározása természetesen sokkal árnyaltabb vizsgálatot kíván, mint amit jelen forrásközlésünk lehetővé tesz. Az ilyen irányú elemzést egyébként is nehezíti, hogy az 1920-1924 közötti évek Kaposvár közéletének alig dokumentált, ám valószínűleg egyik legzaklatottabb évei voltak. 20 A közölt forráscsoport „második felét" (9-15. sz. dokumentumok), a kamara Kaposváron tartásával kapcsolatos „kijárás" dokumentumai alkotják. Bár a küzdelem végül eredménytelennek bizonyult, a „lobbyzás" során keletkezett iratok rávilágítanak a korabeli érdekérvényesítés stílusára, kommunikációs eszközeire, a kaposváriak érvrendszerére. Paradox módon a kereskedelmi és iparkamaráért folyó küzdelem, melynek ténye önmagában is egy megerősödött vállalkozói rétegre utal, Kaposváron éppen akkor vette kezdetét, amikor a korábbi iparos-kereskedő dominanciájú város elkezdett átalakulni alkalmazotti-hivatalnok várossá. A Horthy-korszak minden ellentétes előjelű próbálkozása dacára az állami és önkormányzati bürokrácia létszáma Kaposváron is folyamatosan növekedett. 21 Mindebben jelentős szerepet játszott, hogy mind Somogy vármegye, mind a megyeszékhely rendkívül pozitívan fogadta az 1918 (1920)1924 között az új államhatárokon túlról érkezett menekülteket, akiknek jelentős része köztisztviselőként nyert állást. 22 Ezért a XX. század első felének kaposvári társadalomtörténetét vizsgálva, az egyik legérdekesebb (és nagyrészt valószínűleg megválaszolhatatlan) kérdésnek, talán a tisztviselői és a „haszonból élő" polgári rétegek közötti kapcsolatrendszer vizsgálata tűnik. 2. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár dokumentumairól. 23 A közzétett dokumentumok többsége a Somogy Megyei Levéltár iratanyagában található. Forrásközlésünk vegyes provenienciájú dokumentumválogatás. A dön20 Egyetlen példa: A már említett - 1921. július 7-én a kamara alelnökének választott - Mayer Bertalan például ahhoz a legszűkebb körhöz tartozott, amely 1920 végén hozzákezdett a kamara szervezéséhez. Ugyanekkor azonban a városi hatóságok részéről egy véget nem érő vizsgálat is folyt ellene, amely az 1919. évi hússzállítások kapcsán sikkasztási ügyekkel is kapcsolatba hozta. (A helyzetet bonyolítja, hogy minden jel szerint ekkoriban személyes pozícióharcoktól inspirált politikai színezetű küzdelmek is folytak a városházán, mely események indukálták a Mayer elleni - egyébként végül 1924-ben eredménytelenül zárult - vizsgálatot is.) Mayert a „húsügy" ellenére a kamara szervezése kapcsán a város kiküldöttje elfogadta tárgyalópartnernek, „szaktársai" pedig kitörő örömmel választották meg alelnöknek. Vagyis ugyanarról a személyről két (vagy több), nagyon is eltérő vélemény lehetett jelen a közéletben. 21 Andrássy, 1975. 374. p. 22 Somogy Megyei Levéltár (A továbbiakban: SML) Somogy vármegye főispánjának általános iratai 48/1923. 23 Az alábbiakban közölt eredeti dokumentumok másolatairól a forrásközlő, és a bevezető tanulmány szerzőjének felesége, Cs. Belovári Anita készítette az első, betűhív, átiratokat. Aprólékos munkájáért ez úton mondunk köszönetet.
