Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében

si jogú települése közé tartozott ekkor, melyben a legális prostitúciós formák mindegyike megtalálható volt. Két bordélyházban összesen 18 kéjnő elégítette ki a betérők igényeit, magánkéjnőként lakásokon pedig 7 nő dolgozott. Nem tudjuk, hogy mióta működhettek Kaposváron az ún. egészségügyi lappal rendelkező prostituáltak, de 1915ben, az adatfelvétel idején 5 főnek volt kéjelgésből mellékkeresete.

79 A legtöbb orvosrendőri felügyelet alatt álló nő Brassóban volt található, összesen 160. Szeged 150, Losonc 134, Nagyvárad 133 fővel került a lista elejére, míg az utolsó, 105. hely Korponának jutott egyetlen bejegyzett prostituáltjával. Kaposvár Bártfa és Nyíregyháza társaságában a 39-41. helyet foglalta el 30-30 regisztrált kéjnővel. Ha mindezeket a lakosság számához viszonyítjuk, akkor természetesen egészen más a kép. Magyarországon prostitúciós kínálattal hivatalosan legjobban ellátott városa Losonc volt az egy orvosrendőri felügyelet alatt álló nőre jutó mindössze 96,56 fővel. Ezt követte Rózsahegy 156,13 és Gyöngyös 176,1 fővel. A városi lista másik végén, ahol még regisztrált prostituált működött - Kisújszállás 6769, Selmec- és Bélabánya 7592,5 és Makó 8729,5-es, egy ellenőrzött nőre jutó lakosságszámmal bírt. Ebben az „ellátottsági" rangsorban Kaposvár a 49. helyet foglalta el a 105 város közül a maga 804 fős, egy bejegyzett kéjnőre jutó lélekszámmal. A kimutatásban szereplő városok átlaga e tekintetben: minden 1280 lakosra jutott egy legalizált kéjnő, így Kaposvár a maga 804-es adatával az átlagostól magasabb legalizált prostitúciós arányt tudott felmutatni.

80 Bejegyzett magánkéjnő csak 30 városban tevékenykedett, közülük Máramarosszigeten volt a legtöbb, összesen 46. A sort Nagyvárad 30, Kassa 24 fővel folytatta. Az utolsó, 27-30. helyen l-l magánkéjnővel Nagykanizsa, Baja, Medgyes és Torda volt található. Kaposvár a 16-17. helyre került Beszterce társaságában 7-7 fővel. Mindez a lakosságszámra vetítve: 3446 főre jutott egy bordélyházi kéjnő Somogy megyeszékhelyén. Kaposvár ezzel jobb ellátottságot mutatott a 30 város 8291 fős átlagától, mely két szélső pólusán Máramarossziget 465 fő/l magánkéjnő, és Szabadka 47 305 fő/l magánkéjnő arányai volt található.

81 Az ország 98 városában 261 bordélyház üzemelt. A legtöbb, 11-11 bordéllyal Debrecen és Szeged, valamint 10-10-zel Pozsony és Szabadka „büszkélkedhetett". A városok jelentős részében - 41-ben - csak egy-egy ilyen műintézet létezett, de ezek kapacitásában nagy különbségek voltak. Befogadóképességük a szolid kapacitású, egy kéjnővel rendelkező dévai üzlettől, a 36 lánnyal dolgozó gyöngyösi kuplerájig terjedt. Az országos átlag e tekintetben mintegy 8 nő volt bordélyonként, melytől alig tért el a Somogy vármegye egyetlen városában kimutatható 9 fő üzletenként. 27 városban 2-2 bordélyház állt a látogatók rendelkezésére. Ezek közé tartozott Kaposváron is, melynek két Vár utcai bordélyházában összesen 18 kéjnő volt bejelentve. Egy bordélyházi nőre itt 1340 lakos jutott, míg a 98 városban átlagosan 1629 volt ez a szám. Arányában 79 Schreiber i. m. 100. p. 80 Schreiber i. m. 99-102. p. A számított adatok csak a városok egymással való nyers összehasonlítását szolgálják, részint mert a lakosságszámnál csak az 1910-es népszámlálás eredményeit használhattuk, részint mert sem a nemek, sem az életkorok - mint a potenciális fogyasztói rétegek meghatározói megoszlását nem vettük figyelembe. 81 Uo.