Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében

Az 1910-es párizsi konferencián a prostitúció „melléküzletágának" is tekinthető pornográfia ellen szintén sikerült egy széleskörű összefogást kialakítani. Tizenöt állam - köztük Magyarország - kötelezte ekkor magát, hogy központilag intézik „ azoknak a cselekményeknek nyomozását és megtorlását, a melyek saját belföldi törvényhozásuk értelmében fajtalan iratok (nyomtatványok), rajzok, képek vagy tárgyak utján elkövetett bűncselekmények és tényálladéki elemeik tekintetében nemzetközi jellegűek;". A magyar törvényhozás a leánykereskedelem elleni szerződés ratifikálását követően, 1912-ben kerített sort a „fajtalan közlemények" elleni nemzetközi megállapodás becikkelyezésére.

70 Somogy vármegye, melynek déli határa egyben országhatár is volt, kedvelt terepet szolgáltatott a leánykere'skedőknek. Ilyen esetre derült fény abban az 1909-es ügyben is, melyben egy fiatal kaposvári lány ügyében kereste meg Sárközy György, a Barcsi járás főszolgabírája a somogyi alispánt. A főszolgabírónak tudomására jutott, hogy két magyar leány a verőcei bordélyba került. Az egyikük a 15 éves [!] kaposvári Rozina Gizella előzőleg már Pécsett dolgozott szolgálóként. Igaz, a fiatal kaposvári munkavállaló nem a leánykereskedés gyanúja miatt került a horvát rendőri hatóságok figyelmének előterébe, hanem mert a Verőcei járás területén sem lehetett 17 évesnél fiatalabb nőt bordélyházban kéjnőként alkalmazni. A bordélyosnőnek el kellett bocsátania Rozina Gizellát üzletéből.

71 Az ügyről a Somogyvármegye című napilap másként számolt be. Cikkéből az derül ki, hogy Beck János pécsi nőkereskedő nemrég három cselédet közvetített ki Verőcére, hogy majd ott úri házaknál cselédek lehetnek. Pécsről egy megbízott minden akadály nélkül vasúton Verőcére szállította a leányokat, és rögtön átadta a megrendelőnek, egy éjjeli mulatóhely tulajdonosának. A mindössze nyolcvan [!] koronáért eladott leányok közül a 20 éves Görcsi Marinak megtetszett a munkahely, de Rozina Gizellát és a 17 éves bonyhádi Köhler Magdolnát csak erőszakkal és lerészegítéssel tudták kéjelgésre bírni a bordélyban. Utóbbinak rövidesen kevés ruhában sikerült a novemberi hidegben megszöknie és elvergődnie Barcsra, ahol kihallgatása után a magyar hatóságok megkezdték az ügy felgöngyölítését. A cikkíró szerint Rozina Gizellát csak karhatalom igénybevételével tudták a bordélyos üzletéből kimenekíteni.

72 A határrendőrségről szóló 1903. évi törvény és az első világháború kitörése közti időszakban nagy számban találhatók a helyi sajtóban lefülelt leánykereskedőkről híradások. A háború éveiben viszont alig találkozhatunk erről, vagy közvetlenül a prostitúcióról szóló írásokkal. 1914 nyarától a határ őrizetét még jobban megszigorították, így a rajta való átjárás nehezebbé vált polgári személyeknek, így a leánykereskedőknek is. A prostitúció ostorozása pedig jórészt azért került le a lapok hasábjairól, mert a legális és illegális prostitúció a „megtűrt" kategóriába került, ugyanis a hatalmasra duzzadt katonai létszám ezen intézmények fenntartását indokolttá tették. 70 Magyar törvénytár 1912. 549-553. p. Az 1912. évi L. tc. A fajtalan közlemények forgalmának elnyomása végett Párizsban létrejött nemzetközi megállapodás beczikkelyezése tárgyában. 71 SML alispáni. 2916/1910. 72 Barcson leleplezett lélekkufár. Somogyvármegye, 1909. november 13. 3-4. p.