Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

alaptörvényeitől kaptuk, amely hazának mi ép oly adó fizető polgárai vagyunk, mint bárki más és oly alkotmányos párt tagjai, melyhez az országnak több millió lakossága tartozik. Ismételve sajnáljuk s roszaljuk a St.Balázson történteket s nem tulajdonítjuk másnak, mint egy a sihederek és vehemens természetű asszonyok művének, kik a magán háznál mulató ellenzékiek előtt összetorlódott és a czélzatosság jellegét magán viselő provócalo kocsikra néhány kődobást tettek és egyet állítólag súlyosabban megsértettek. Eltekintve attól, hogy ezen kormánypárti kortes menet a Catholicusok egyik legnagyobb ünnepén már maga elégséges volt az amúgy is a választási izgalomtól felhevült kedélyeket szélsőségekre ragadni. De arról biztosítjuk Méltóságodat, hogy az egész eset egyszerű csendzavarás volt és váratlanul történt, hiszen a vendégeskedés egy magán háznál tartatott és a bírónak előre bejelentetett, és általa tudomásul vétetett. Ezen minden csoportulási s lázongási színezetet nélkülöző sajnos eseményre az történt, hogy a főszolgabíró megrémülve mai napon mintegy 30 polgárt és telkes polgárok család tagjait éjjel csendőrökkel mint valami gyilkosokat és rablókat, az ellenpárt községbeli vezérférfiai egyszerű állítására össze fogdostatta és bekísértetvén, ma is fogva tartja. Ez határozottan törvény ellenes eljárás, mert ha az ügy közigazgatás elé tartozik, úgy a ministeri rendeletek értelmében csak is olyanokat lehet letartóztatni, kinek szökésétől tartani lehet, ha pedig magát a sok erőszak bűntettére gondolja a főszolgabíró ráilleszthetni, ugy köteles lett volna a kir. törvényszék büntető osztályának átadni, de neki semmi esetre sem lehet az illetőket fogva tartani. Ez egyik sérelmünk. A második az, hogy ez oknál fogva az illető községekbe a főszolgabíró túlzott s csak is az ijedtséggel indokolható rém képei folytán katonaság küldetett, holott azon községekben eddig is a legteljesebb nyugalom uralkodott, uralkodik ma s bizonyára uralkodni fog a jövőben is. Nem hisszük, hogy Magyarország bármely megyéjében megtörténnék az, hogy több faluba a választások előtt katonaság küldessék csupán azért, mert egy csendzavarás történt és - szerény véleményünk szerint - azért, mert egy kormány párti főszolgabíró s egy két községi bíró indokolatlan bár, de nagyon félnek, - sor katonaságot küldjenek ki s így nem is lehet az egésznek más czélja, mint terrorisálni, megfélemlíteni az ellenzéki választókat. 1869. évben a választási izgalmak hullámai torony magasságra csapkodtak, de azért egyetlen egy falut sem occupáltak katonasággal, pedig még akkor csendőrök sem voltak. Szerény véleményünk szerint ily absolut ívű megrendszabályozás nem emeli a polgárság szabadság érzetét, de nem is tanúskodik arról, hogy a közigazgatás hivatásának magaslatán állna s hogy respectálná a szabad választási jogot. Egész tisztelettel oda terjed tehát kérésünk Méltóságos főispán Úrhoz: Méltóztassék ezen tűrhetetlen állapoton segíteni s legyen meggyőződve arról, hogy mi éppen úgy óhajtjuk a nyugalmat s csendet, mint bárki más, de méltóztassék azt is elhinni, hogy mint szabad független polgárok, éppen ugy megmondjuk az igazságot mint ahogy az történt. Egy oldalú informatio alapján a valóságot sohasem lehet ki tudni, de teljes biztonsággal állítjuk azt, miszerint ugy Szt.Balázson, valamint a többi községekben az egész választó kerületben csend és nyugalomban katonai meg-