Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890
zóküldöttség által vezetett lajstromon 59 valóban több kiigazítás látható a sorszámozáson. Ezen kívül is jó néhány nevet áthúztak s végül - összesítésem szerint - a 208 helyett csak 93 szavazatnyi különbséget mutattak ki Körmendy javára. Azt természetesen nem lehet megállapítani, hogy hány szavazó nevét írták tévedésből vagy egyéb okból a másik jelölt neve alá. Az ellenzék elsősorban az egyik község, Taszár 19 függetlenségi párti szavazatának hibás bejegyzését továbbá azt kifogásolta, hogy a 3 példányban kitöltött szavazási lajstromon történt bejegyzések több ponton eltérnek egymástól. A Központi Választmány érvénytelennek minősítette a szavazási lajstromot, törvénytelennek tekintette a választási elnökség döntését, és megválasztott képviselőnek nyilvánította Körmendyt. A testület folyamodvánnyal élt a belügyminiszterhez, amelyben kérelmezte a kaposvári választási elnökség intézkedésének hatálytalanítását. 60 Az Egyetértés június 24-én terjedelmes cikkben tudósított a kaposvári eseményekről, amelynek szerzője azt állította, hogy nemcsak a hatósági önkény, hanem legalább 50-60 000 Ft szükségeltetett Széchényi megválasztásához. A helyi ellenzék időközben új sajtóorgánumot indított Somogyvármegye címmel, amely hasonló szellemben foglalkozott a választásokkal. Az újság július 8-i számában közölték Körmendy Sándornak az üggyel kapcsolatos nyílt levelét és a Központi Választmány határozatát. A lap későbbi számaiból és az országos lapokból egyaránt kiderül, hogy az ellenzék, vesztegetésre hivatkozva, megtámadta a Szilli választókerületben győztes kormánypárti képviselő, Hock János hittanár mandátumának törvényességét is, azonban ezt az ügyet elhomályosította a kaposvári mandátum körül kiéleződő politikai vita. A belügyminiszter már július 16-án megküldte a főispánnak azt a rendeletét, 61 amellyel megsemmisítette a megyei választmány döntését. Orczy Béla a következő jogi érvelésre alapozva döntött: „... a Központi Választmány azáltal, hogy a szóban forgó panaszfolyamodvány következtében a kaposvári választásról vezetett választási és szavazási jegyzőkönyvek és a szavazási lajstromok adatainak megbírálásába bocsájtkozott, törvényileg megszabott hatáskörét túllépte, mert az 1874. évi XXXIII. tczikk 88-dik szakaszához képest a Központi Választmánynak ezen jegyzőkönyvek és lajstromok adatainak megbírálása körül csak odáig terjed, hogy a választási elnökök részéről a kérdéses jegyzőkönyvek és lajstromokból hozzá beküldött egyik példányt a törvényhatóság levéltárába helyezi el, másikat pedig a belügyminiszternek küldi meg, s mert továbbá afelett, érvényesek-e a kérdéses adatok vagy nem, sem a központi Választmány, sem a belügyminiszter nem határoz, hanem a hivatkozott törvény 89-ik §-a értelmében a képviselőház (annak igazoló bizottsága) dönt. " A miniszter szerint törvényellenesen járt el a Központi Választmány azért is, mert képviselőnek nyilvánította Körmendyt. A törvény szerint csak a választási elnökség tagjai - köztük a képviselők bizalmi férfijai - aláírásával hitelesített jegyzőkönyv tekinthető mandátumnak, tehát a képviselői állásra való megbízásnak. Az indokolás jogszerű volt, ha és amennyiben Széchényi Pál 59 SML, IV. 403. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai, 1867-1950. Az 1887. évi képviseló'-választások névjegyzékei és egyéb iratai. 60 Uo., 35/1887. sz. A Központi Választmány anyagából hiányzik a június 28-29-i ülés jkv.-e, ezért annak tartalmáról csak e fó'ispáni aktában fellelhető belügyminiszteri határozatból, ¡11. a későbbi újságcikkekből tájékozódhatunk. 61 Uo. A belügyminiszter júl. 16-án küldte meg a 44291/1887. sz. rendeletet a somogyi főispánnak.
