Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

A választók megoszlásának alakulása a jogosultság szerint 1869, 1887 Kerület Év Régi Birtok (föld + ház) Jövedelem Értelmiségi Összes Csurgói 1869 276 1988 303 83 2651 1887 151 2501 263 148 3063 Kaposvári I 869 71 2246 205 138 2663 1887 15 2758 476 264 3513 Lengyeltóti 1869 132 1671 240 2164 1887 37 2111 249 164 2561 Marcali 1869 594 1817 293 128 2832 1887 327 1787 186 147 2447 Nagyatádi 1869 54 2504 192 115 2865 1887 20 2780 331 198 3329 Szigetvári 1869 31 2064 277 92 2464 1887 7 2157 278 123 2565 Szüli 1869 58 2202 655 102 3017 1887 25 2346 139 149 2659 Tabi 1869 95 1957 213 118 2383 1887 10 2221 178 168 2577 Somogy 1869 1311 16449 1235 897 21039 1887 597 18661 2100 1361 22714 Kaposvár 1869 28 342 129 62 561 1887 2 263 377 148 790 A szavazati joggal rendelkezők számának valamivel több, mint másfél ezres növekedése kerületenként eltérő változások eredménye. A régi, azaz a nemesi jog alapján szavazók száma az idők folyamán lényegesen csökkent, viszont a többi kategóriába soroltak közül csak a földtulajdon alapján szavazók száma emelkedett értékelhető módon. Az utóbb említett változás valószínűleg a birtokaprózódás folyamatával magyarázható. A jövedelem, ül. a rendszeresen fizetett évi adó alapján szavazók képezték a második legnépesebb választói réteget Somogyban. Bár a két évtized után jelentősen, 70 %-kal növekedett e szavazói kör nagysága, de még ekkor is alig több mint 9 %-át alkották az összes somogyi választópolgárnak. Az értelmiség, tehát a szellemi, közszolgálati foglalkozás alapján szavazók alig 6 %-os aránya is jelzi a megyei társadalom polgári átalakulásának lassú ütemét. A szavazók területi megoszlásában érzékelhető változás történt, ugyanis pl. a tipikusan uradalmas, Hl. nagyszámú kisnemesi réteggel jellemezhető Szüli és Marcali választókerületekben több százzal csökkent a