Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

is nyomon követhető a konzervatív szemlélet megerősödése a kormánypárti körökben. A helyi lap szerkesztője és rendszeres cikkírói egyre gyakrabban írtak a hagyományos értékek és a birtokos osztály érdekeinek hathatósabb védelméről a pénztőke, a „börze" fokozódó uralmával szemben.

44 Ezzel is összefüggésben fogalmazták meg aggodalmaikat a zsidóság fiainak a szellemi életben való térnyerésével szemben. Az egyik ilyen cikkben olvasható, hogy a Kaposvári Állami Gimnázium 291 tanulójából 114-en voltak izraelita vallásúak.

45 Ebben az időszakban a megyeszékhely lakosságának kb. egyötöde tartozott ehhez a hitfelekezethez. A politikai eszmefuttatások között gyakran jelentek meg a „socialismus" növekvő befolyásával foglalkozó írások is a megyei lapban. A vezető rétegek politikai megosztottsága, esetenként frusztráltsága tartóssá vált ezekben az években, melynek egyik szembetűnő jele volt a Somssichok eltávolodása a kormánypárttól. Egyes információk szerint Saárd (ma: Somogysárd) lett a mérsékelt ellenzékiek somogyi központja.

46 Az 1886. október 18-i tisztújító megyegyűlésen

47 először valósult meg a két ellenzéki csoport összefogása, melynek eredményeként - a korabeli értékelés szerint - a hivatali tisztségek többségére ellenzéki jelöltet választottak meg. A két politikai tábor között nyilvános polémia alakult ki a történtek módjáról s arról, hogy ki a felelős a megyei közéletben kialakult éles ellentétekért, a „pártoskodás" kialakulásáért. A Szabadelvű Párt somogyi befolyásának csökkenésében valószínűleg szerepe volt annak a körülménynek is, hogy nemzedékváltás játszódott le ezekben az években a kormánypárt helyi vezetői körében. Az idősebb Somssich Imre, később a nagy tekintélyű Somssich Pál eltávolodása, ilí. visszavonulása volt az első érzékeny veszteség, majd 1886 októberében lemondott a negyedszázada hivatalban lévő Jankovich László főispán. Az alispáni tisztet 1865 óta betöltő Csépán Antal leköszönése is esedékessé vált néhány éven belül. A főispáni tisztségre Tallián Béla Torontál megyei főispánt nevezték ki, aki egyébként egy Somogy több helységében is birtokos, a megyei közéletben egyre nagyobb befolyáshoz jutott, tehetős famíliából származott. A kormányzati erők helyi pozíciójának ily mértékű meggyengülése komoly politikai önvizsgálatra késztette a Somogy szerkesztőjét, e tábor első számú szószólóját. Az 1887 januárjában megjelent szerkesztőségi cikkeiben

48 a társadalom válságos 44 Az ilyen témájú cikkek közül kiemelhető' Andorka Gyula Közgazdasági helyzetünk címmel, a Somogy 1885. febr. 24-i számában megjelentetett írása. 45 Uo., 1885. szept. 15. Kaposvár jelenlévő lakosainak száma 9571 fő volt 1881-ben, kik közül 1792, tehát 18,7 %-uk tartozott az izraelita hitfelekezethez. A környező megyék hasonló nagyságú vagy funkciójú városai közül sehol sem volt ilyen magas ez az arány, bár Nagykanizsán és Zalaegerszegen meghaladta a 15 %-ot a zsidóság aránya. 46 A Somogy 1886. jún. 8-i számában igyekezett megcáfolni a Pesti Napló azon értesülését, mely szerint a Somssichok családi fészkében, Saárdon szervezkedik az Egyesült (valójában: a Mérsékelt - Sz. L.) Ellenzék. 47 A Somogy az okt. 26-i számában tudósított a történtekről s azt állította, hogy a Pesti Napló igyekezett felesleges „pártizgalmakat" kelteni Somogyban. A helyi lap november 30-án publikálta a mérsékelt ellenzékieknek a Roboz István szerkesztőhöz intézett válaszlevelét, amelyben éppen a kormánypártiakat vádolták a „pártoskodás" felújításával. 48 1887. jan. 11., 18.