Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890
ban 30 megvádolta a párthoz tartozó Barla Szabó József református lekészt a „sociálismus és communismus" eszméinek propagálásával. Sajnos, hiteles források hiányában nem állapítható meg, hogy mekkora igazságtartalma volt az újságcikkek állításainak. Az 1884. évi választási mozgalmak alapvető sajátosságát, legalábbis Somogyban, az antiszemita mozgalom politikai pártként való megjelenése képezte. Már az első somogyi választási hírek 31 is erről tudósítottak, ugyanis a szigetvári kerületben egy katolikus segédlelkész szélsőséges agitációval lépett fel antiszemita jelöltként, olyannyira, hogy felettesei gyorsan áthelyezték előbb egy közeli, majd később egy szlavóniai faluba. Ennél jóval fontosabb esemény történt április közepén Kaposvárott, 32 amikor a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt választókerületi szervezete lényegében mint antiszemita párti csoport alakult újjá, készülve a választásokra. A helyi ellenzék egésze nem azonosult ezzel az akcióval, amit kifejezésre is juttatott Szabó Kálmán képviselő, aki elítélte ezt a lépést és nem vállalta, hogy ennek a szervezetnek a jelöltje legyen. Az eredeti programhoz hű kaposváriak néhány nappal ezután tartották meg alakuló értekezletüket. Mind a megyei lap, mind az ellenzék országos lapja csak szűkszavú tudósításokat közölt a gyűlésekről, így nem becsülhető meg a két irányzat nagysága, befolyása. A Szabadelvű Párt soraiban a korábban már jelzett vitakérdések mentén alakult ki törésvonal Somogyban is, melynek legszembetűnőbb jele volt Somssich Pál képviselő ellenzéki pozícióra való áttérése. A választóihoz intézett nyílt levelében 33 bírálta a kormányzatot Bosznia-Hercegovina okkupációja és a pénzügypolitikai intézkedések miatt s egyúttal jelezte, hogy visszavonul az aktív politizálástól. A kormánypárt számára így veszni látszott a csurgói mandátum, ezért Inkey József pártelnök gyűlést hívott össze 34 azzal a céllal, hogy - úgymond - a kerület egész választóközönségének egyöntetű óhajával kérjék fel Somssichot a jelöltség elvállalására. A választási gyűlés azonban váratlan fordulatot vett, ugyanis az ott megjelent antiszemita pártállásúak Szalay Károly jelöltségét akarták elfogadtatni a résztvevőkkel, tehát a kormánypárt érzékeny vereséget szenvedett. A Függetlenségi Párt által összehívott csurgói gyűlés hasonló sorsra jutott 35 s ezúttal Körmendy Sándor jelöltségét nem sikerült elfogadtatni, sőt a résztvevők többsége zsidóellenes szellemű felhívásban foglalt állást Szalay jelöltsége mellett. A válasz nem maradt el, a függetlenségiek éles bírálattal illették Szalay Károlyt antiszemitizmusa miatt. A közelgő választás jegyében került sor Széchényi Pál kaposvári látogatására, 36 melynek egyik fontos, 30 1884. február 19-én jelent meg a lapban A sociálismus és communismus c. terjedelmes cikk első része, amelynek szerzője azt állította, hogy Barla Szabó József ref. lelkész, a nagyatádi kerületi függetlenségiek egyik vezetője hasonló szellemű agitációt folytatott a paraszti lakosság körében. 31 Egyetértés, 1884. ápr. 15. 32 Uo., ápr. 16., 17. 33 Uo„ ápr. 18., 19. 34 Pesti Hírlap, 1884. máj. 9. 35 Uo., máj. 21. A függetlenségiek körében folyó vitáról és állásfoglalásokról az Egyetértés és a Pesti Hírlap egyaránt többször adott tájékoztatást helyi levelezői útján. 36 Egyetértés, Pesti Hírlap, jún. 4. Az újságtudósítások szerint a miniszter 300 fős lovasbandériummal vonult be a megyeszékhelyre. A Somogy c. lap, természetesen, hatalmas terjedelemben számolt be az eseményről.
