Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

kenteni az ellenzék részleges sikerének értékét. Roboz István véleménye szerint túl­zott szerephez jutott a személyeskedő vita, illetőleg Kaposvár város értelmisége a megye politikai életében. Az orosz-török háború és a Bosznia-Hercegovina sorsával kapcsolatos belpoli­tikai viták, valamint a tisztújításon elszenvedett kisebb kudarc felerősítette a bomlást a kormánypárt somogyi táborában, s ennek következtében kimondották a Somogymegyei Szabadelvű Párt feloszlatását az 1878. február 3-án tartott értekezleten. A kormány­párt elégedetlenjeiből 67-es alapon, főleg nagy- és középbirtokos képviselőkből létre­jövő, alapjában konzervatív szellemű, de liberális politikusokat is tömörítő Egyesült Ellenzékhez 7 természetesen somogyiak is csatlakoztak. A helyi újság cikkeiben az ismert érveléssel bírálták a heterogén összetételű csoportosulást, kiemelve, hogy a kiegyezés egyes elemeinek bírálatán túl olyan általános igényeket fogalmaztak meg, amelyeket megvalósítandó célként a kormányzati erők is képviselnek. A Negyven­nyolcas Függetlenségi Párt somogyi szervezkedése is megélénkült 1878 tavaszán a választások közeledése miatt. A május 5-én tartott gyűlésükön többen megjelentek a párt első számú országos vezetői közül, így Mocsáry Lajos és Verhovay Gyula, kiknek a beszédeit - részletes ismertetés nélkül - élesen bírálták a Somogy cikkírói. 8 A választási kampány viszonylag kevés izgalmat és érdeklődést váltott ki, leg­alábbis a helyi lap tudósításai erre engednek következtetni. A legérdekesebb közle­mény Somssich Pálnak a kaposvári kerület választópolgáraihoz intézett nyílt levele volt, amelyet július 9-én publikált az újság. A képviselő kifejezésre juttatta azt az álta­lános csalódottságot, amelyet a kormányzati politika váltott ki azokban is, akik re­ménykedtek az általuk vallott eszmék és célok megvalósulásában. Somssich szerint ez volt a magyarázata annak, hogy egy 70 fős csoport kiszakadt a Szabadelvű Pártból s megalakította az Egyesült Ellenzéket. A függetlenségi ellenzék országos napilapja sze­rint azonban nem volt mentes ez a választási mozgalom sem a hatósági erőszaktól. Az újság értesülései szerint a Tabi járás szolgabírája ellenzéki személyek letartóztatásával igyekezett megfélemlíteni a balpárti választókat, ily módon is korteskedve a kormány­párti jelölt mellett. 9 A képviselő-választások előkészítésének immáron szokásos lépé­se volt a karhatalmi egységek kirendelésének megszervezése. Ez alkalommal Tisza Kálmán bizonyos fokú önmérsékletet kért a főispánoktól, figyelemmel arra, hogy a közös hadsereg éppen augusztusban tartotta a szokásos nyári hadgyakorlatot. Somogy főispánja arról tájékoztatta a belügyminisztert a július 14-én kelt levelében, hogy - a jelzések szerint - várhatóan csak a Szüli kerületbe kell kirendelni katonaságot, de úgy vélte, hogy Kaposváron is álljon készenlétben egy század a helyi alakulatból. 10 Az 1878. augusztus 10-én megrendezett képviselő-választáson a szavazati jog­gal rendelkező somogyiak mintegy kétharmada vett részt. A választásra jogosultak 7 L. a Magyarország történet 6/2. kötetének hivatkozott oldalait, valamint: Mérei, i. m. 72-91. és 359— 360. p. A 67-es alapon álló, a kortársak által „habarékpártnak" is nevezett ellenzék szervezkedéséről a Somogy április 23-i számában tettek közzé részletes értékelést. 8 Somogy, 1878. máj. 7. 9 Egyetértés, 1878. aug. 11. 10 SML IV. 401 ./A./91/1878. sz. Végül is, a korabeli gyakorlatnak megfelelően, minden választókerület székhelyére kirendelték a szokásos egy századnyi gyalogságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom