Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Polgár Tamás: Somogyi diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848 között
káptalan is kérelmet adott be az akadémia Győrbe való visszahelyezése érdekében. Az 1792. július 10-i káptalani folyamodásból csak egy érvet a földrajzi érvet emeljük ki. E szerint Pécs főleg két megyének Tolnának és Baranyának útjába esett, valamint Verőce és Szerem megyék katolikus ifjúságának egy része is itt tanult. Ellenben Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Komárom megyék, Fejér és Mosón megyék egy részének számára sokkal megközelíthetőbb Győr. A káptalan által említett Győr vármegyével együtt nyolc vármegye jóval népesebb és több bennük a nemesség is, s így az akadémiára jobban rá szorulnak. Ebben az időben a Dunántúlnak csak egy akadémiája volt s ez Pécsen volt s az is az ország szélén. A káptalani javaslatban szerepelt, hogy a Dunántúlnak két akadémiát juttassanak, s mindehhez a Nagyváradi akadémiát Pécsre kellett volna költöztetni. A győri erőfeszítéséket siker koronázta I. Ferenc 1794-ben ígéretet tett a Pécsi Akadémiának ősi székhelyére Győrbe való visszahelyezésére. 10 Ezzel az intézkedéssel továbbra is csak egy akadémia maradt a Dunántúlon. A jogakadémiai oktatás hosszú huzavona után Győrben, csak 1802-ben kezdődhetett meg. Ha a káptalani érvelést megnézzük, hiába keressük a Baranyával szomszédos Somogy vármegye említését. Pécs közelsége mégis nyilvánvalóvá teszi, hogy a somogyi diákoknak sokkal előnyösebb volt az akadémia baranyai helyszíne. Erre bizonyíték az 1802. évi vármegyei követutasítás is. A vármegye, követei számára (Inkey Károly és Kováts Antal) 12 pontos követutasítást dolgozott ki. A követutasítás nyolcadik pontjaként szerepel: „Tekintettel nemcsak ezen, hanem a szomszédos Tolna, Bács, Szörén4y, Verőce, Pozsega és Baranya vármegyék kényelmére és előnyére, mely abból származik, ha a királyi akadémia Pécsett, a mostani helyén meghagyatik, a követ urak hathatósan rajta legyenek, hogy ez az akadémia, amint halljuk szándékoztatik Győrbe, ezen semmi más akadémiával nem bíró alsóbb részektől, nevezetessen ezen még gymnasiummal sem rendelkező megyétől elég messze eső, egyébként is környékében akadémiával és több gymnasiummal bíró helyre át ne vitessék. "" Az 1806. évi második Ratio sem nyitott meg új jogakadémiát, továbbra is csak a korábbi öttel számolt a kormányzat. Egy új iskolatípus a líceum bevezetésével viszont kiküszöbölte azt, hogy a bölcseleti stúdiumokat is a jogakadémián kelljen elvégezni a tanulóknak. A líceumok két éves bölcselettagozata mindenben azonos volt az akadémiák bölcselet-tagozatának anyagával. Ezek az iskolák a püspöki székhelyeken nyíltak meg, Pécsen csak 1831-ben bölcseleti és jogi fakultással. Somogy megye az 1820-as években sem mondott le arról, hogy a megyéhez közel eső Pécsen jogakadémia létesüljön. Az 1825. augusztus 16-i vármegyei közgyűlésen megfogalmazott 34 pontos követutasítás 21. pontja tartalmaz a követek számára ilyen irányú utasítást. „Pécs városábul Győrré lett vitelével az Academiának ezen Dunántúl lévő nagy része az országnak meg vagyon fosztva a főbb tudományokban való részesüléstűi, azért eszközölni iparkodjanak követ urak a főbb oskolákban való részesülésben meg ne fosztassék." 12 1826 folyamán Baranya, Somogy, Verőce me10 Uo. 10-11. p. 11 Melhard Gyula: Somogy vármegye a rendi országgyűléseken. I. köt. 1661-1812. Veszprém, 1906, 249. p. 12 SML. IV.A.l.b. Somogy vármegye köz és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 2594/1825.
