Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Polgár Tamás: Somogyi diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848 között

SOMOGYI DIÁKOK A GYŐRI KIRÁLYI JOGAKADÉMIÁN 1800-1848 KÖZÖTT POLGÁR TAMÁS Bevezetés A jogtanítás speciális felsőoktatási intézetei voltak a jogakadémiák és joglíceumok, melyek a gimnáziumok és az egyetem közötti átmeneti fokozatot képviselték.

1 Az intézményes, önálló iskolai keretekkel bíró jogi iskolák, vagyis az önálló jogakadémiák kialakulása a XVIII. századra tehető. A felvilágosult abszolutizmus kormányzati elvei érvényesültek az oktatásügyben s ennek részeként történt meg a jogi oktatás megreformálása is. A korszak kormányzati rendszerének szüksége volt szakképzett hivatalnokokra, mérnökökre, orvosokra. Ahhoz hogy ezek az emberek megfelelő számban rendelkezésre álljanak korszerűbb oktatási-nevelési intézményrendszerre volt szükség. Továbbra is igény volt az alapvetően vallásos nevelésre, de ezt ki kellett egészíteni az állampolgári kötelességeket jobban tudatosító, azok teljesítésére eredményesebben ösztönző oktatással-neveléssel. Ez az új szellemű oktatás magával hozta az oktatásügy egységesítését és állami irányítás alá helyezését.

2 Ennek jegyében Mária Terézia 1776. augusztus 5-i rendelkezésével közzétette a magyarországi állami tanügyi közigazgatás első ízben elkészült rendjét. A magyarországi tanügyi reform alapvető dokumentumának első részét Ürményi József készítette. Munkája folytatásaként 1777. június 14-én bemutatta a tanügyi dokumentum második és harmadik részét. Ennek nyomán született meg a magyar közoktatás egységes új rendszerét tartalmazó szabályzatkötet, mely Ratio Educationis néven ismert a magyar történelemben.

3 Az 1777. évi Oktatási-Nevelési rendszer az akadémiák korábbi XVII-XVIII. századi tagozatrendszerét átalakította. Korábban a bölcseleti fakultásra mind a katolikusoknál, mind a protestánsoknál teológiai fakultás épült. 1777-ben az új királyi rendelkezés a bölcseleti tagozatra jogi fakultást szervezett a régebbi teológiai fakultás helyébe. A két évfolyamos bölcseleti tagozatot az ugyancsak kétesztendős jogi tagozat követte. Ilyen kéttagozatos, négy évfolyamos akadémiát eredetileg minden tankerület székhelyére terveztek, ezek nagyobbik részében korábban jezsuita akadémia működött (Buda, Győr, Pécs, Pozsony, Besztercebánya, Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb).

4 / Mezey Barna: Egyetemek és jogakadémiák. In: Győri tanulmányok 20. Győr, 1998, 7-17. p. 2 Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp., 1981, 633. p 3 Uo. 664. p. 4 Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Bp., 1988, 59. p.