Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

KEPVISELO-VALASZTASOK SOMOGYBAN TISZA KÁLMÁN MINISZTERELNÖKSÉGE IDEJÉN 1875-1890 SZÁNTÓ LÁSZLÓ A magyarországi parlamentarizmus történetének, talán nem túlzás így fogalmazni, különleges fejezetét alkotják a Tisza Kálmán miniszterelnöki periódusában megrendezett választások. A határozott hatalmi-politikai koncepcióval rendelkező erőskezű államférfi idején szilárdult meg - a rossz hagyományokat is tovább erősítve - az a választási rendszer, amely a többpárti politikai berendezkedés ellenére garantálta az 1875-ben létrehozott Szabadelvű Párt tartós kormányzati hatalmát. Az uralkodó párt és a hatalmi gépezet egységes mozgatásának alapvető eszközeként Tisza 1887-ig megtartotta a belügyminiszteri posztot, melyen keresztül közvetlen befolyást gyakorolhatott az állami és önkormányzati közigazgatásra, s felügyelhette a közélet szervezeti hálózatát. A dolgozat tárgyának a címben megjelölt időbeli lehatárolását nemcsak az a tény indokolja, hogy Tisza Kálmán 1890-ig volt hivatalban, hanem az a körülmény is, hogy 1887-ig tartott a háromévenkénti képviselő-választások időszaka Magyarországon. A jelen dolgozat folytatása a somogyi levéltári évkönyvsorozat 1999. évi kötetében publikált írásnak, amelyben az 1869 és 1875 között megrendezett képviselőválasztások somogyi történetét dolgoztuk fel. A választási események és eredmények feltárása során ezúttal is döntően a helyi levéltári forrásokra és a korabeli megyei lapok közleményeire támaszkodtunk. A megyehatáron túl is visszhangot keltett események kapcsán tanulmányoztuk a rendszer, de nem kormánypártinak tekintett Pesti Hírlap, és a 48-as ellenzék orgánuma, az Egyetértés számait. A választások lebonyolításában alapvető szerepet betöltő Belügyminisztérium általános közigazgatási és elnöki bizalmas iratanyagában, eltekintve a Somogy Vármegye Központi Választmánya által megküldött alapiratoktól (névjegyzékek, szavazási lajstromok és jegyzőkönyvek) nem maradtak fenn a somogyi eseményekkel kapcsolatos érdemi iratok. A korabeli országgyűlési iratanyagról nem készült még részletes repertórium a Magyar Országos Levéltárban, így a somogyi vonatkozású források és adatok feltárása aránytalanul nagy munkát igényelne a várható pótlólagos információkhoz képest. Két „csendes" választás Somogyban - 1878, 1881 Az 1875. évi választások után nemcsak országosan, hanem somogyi viszonylatban is úgy tűnt, hogy megszilárdul a kormánypárti politikai erők pozíciója. A hatalmat birtokló nagy- és középbirtokos rétegek egyes csoportjai közötti érdekellentétek és véleménykülönbségek azonban hamarosan felerősödtek a kiegyezés folytonosságát biztosító gazdasá-