Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

SOMOGY MEGYE FELSŐBB PÁRTFÓRUM AIN AK SZEREPE A SZOVJET-JUGOSZLÁV VISZÁLYBAN 1948 ÉS 1951 KÖZÖTT SZABÓ BÁLINT Bevezetés A szovjet-jugoszláv viszály lényegét illetően egy olyan képzeletbeli sakkversennyel modellezhető, ahol az egyik csapat kapitánya versenyzőit sakkfigurákká változtatja, és ennek ellenállva, az egyik versenyző önállóan indul. A csapatkapitánynak a sztálini Szovjetunió felel meg, az önazonosságát védelmező versenyzőnek Tito Jugoszláviája, a figurákká degradált csapattagoknak a többi közép-európai népi demokrácia. A sakkverseny maga pedig nem más, mint a második világháború utáni Európa újrarendezését kísérő küzdelem. A Marshall-terv elutasításakor, 1947-ben a szovjet vezetés számára világossá vált, hogy közép-európai hegemóniájának biztosításához új keretek szükségesek. A sorok szorosabbra zárásával, a térség országaiban a kommunista pártokat kell egyeduralomra juttatni. A műveletek összehangolására hozták létre a Tájékoztató Irodát.

1 A Tájékoztató Iroda első tanácskozásán még nem Jugoszláviát ültették a vádlottak padjára. Éppen ellenkezőleg, a jugoszláv kommunisták a vádló szerepét alakíthatták. Az őket képviselő Kardelj és Dilasz támogatta a legelszántabban Moszkva új irányvonalát. Ők lettek - Sztálin szándékainak megfelelően - az opportunizmus elítélésének szószólói, a francia és olasz kommunisták kormányzati szerepvállalásának bírálói. Ezáltal saját maguk adták a szovjetek kezébe azokat az eszközöket, melyeket később elsősorban Jugoszlávia ellen használtak fel. Az alapszabályzatot, mely előírta, hogy minden párt köteles jelentést tenni a Tájékoztató Irodának, és őszintén megszívlelni a többi párt kritikáját. Van, aki mindebben Sztálin cselét gyanítja. A szovjet vezető azért vette volna rá a jugoszlávokat az olaszok és a franciák elleni támadásra, hogy ellenségeskedést szítson köztük, mert már ekkor készülhetett a Ti tó val való leszámolásra.

2 Sztálin és Tito viszonya már a háború alatt sem volt felhőtlen. Ennek kettős oka volt. Tito egyrészt túl jó tanítványnak bizonyult. Partizánhadserege kommunista irányítás alatt állt, és jövőképét illetően sem hagyott kétségeket. Sztálin aggódott, hogy 1 Fejtc'í Ferenc: A népi demokráciák története. I—II. köt. Bp., 1991. Magvető. Párizs, Magyar Füzetek, (továbbiakban: Fejtő) 1/128-142. p.; Lipkovics Károly: A szovjet-jugoszláv viszony és a Tájékoztató Iroda. In. Múltunk. 1990/1. 5. p.-tól; Székely Gábor. Kominform. 1947-1949. ÍKéziratl (továbbiakban: Székely) 1-2. p. Az 1997 novemberében Budapesten megtartott „Hatalom és politika az 50-es években" címet viselő konferencia jegyzőkönyve alapján. 2 Fejtő. 1/138-140. p.