Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Rezümé

amelyek során összesen 125 faluban igyekeztek felmérni, hogy a német lakosok mennyire őrzik anyanyelvüket, öntudatukat, szokásaikat, illetve hol és mennyire, s milyen okok következtében magyarosodtak el. Keresték, hol és milyen módon lehetne öntudatra éb­reszteni, német identitásukban megerősíteni őket. Tevékenységüket a hatóságok éber figyelemmel kísérték, s csendőri zaklatásokkal is akadályozni igyekeztek. Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ün­nepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában) Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés az egész magyar társadal­mat sokkolta. Nem volt olyan társadalmi réteg, csoport vagy politikai erő, amely ne követelte volna a békeszerződés revízióját. Ezt használták ki a Horthy-korszak kormá­nyai, amikor Magyarország és a magyar nemzet minden baját Trianonra vezették vissza. Az egymást követő kormányok még a különböző iskolai ünnepélyeket is a revíziós politika szolgálatába állították. A megemlékezések is azt szolgálták, hogy a diákokon keresztül mindenki számára elemivé tegyék a trianoni határok megváltoztatásának szükségességét. Igyekeztek a felnövekvő generációkat testileg és lelkileg felkészíteni arra, hogy akarjanak és tudjanak aktívan résztvenni a történelmi Magyarország csor­bítatlan helyreállításában. Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a ma­gyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941 A Lengyelországot 1939 szeptemberében ért német és szovjet agresszió követ­keztében 45 ezer katona és 15 ezer polgári személy Magyarországra menekült. A kato­nákat az ország legkülönbözőbb helységeiben szállásolták el, ahol a genfi egyezmény értelmében internálásra kerültek. A menekültekből a lengyel emigráns kormány szer­vei 1940 őszéig mintegy 32 ezer katonát és polgári önkéntest a magyar hatóságok hozzájárulásával és a lakosság aktív segítségével francia és angol területre evakuáltak. A Budapesten titokban működő Lengyel Evakuációs Iroda az ország különböző részeiről több hullámban, - elsősorban Somogy és Zala megye területén keresztül - indította a katonák csoportjait Jugoszláviába, ahonnan vasúton és hajókon érkeztek meg Francia­országba, illetve a Közel-Keletre. Az evakuáció megszervezését - többek között - a következő tények tették lehetővé. - A háború alatti magyar kormányok a Németországhoz fűződő szövetség ellenére a nyugati hatalmakkal is ápolni kívánta - egyre szűkülő - kapcsolatait. - Jelentős volt az is, hogy 1941 január végéig Budapesten működött a Lengyel Köztársaság Követsége. - Lengyel részről a katonák és polgári személyek részéről meg volt az elszánt­ság a megszállók elleni harcra. A evakuáció vállalásának ez volt döntő oka. Bősze Sándor: A kaposvári szovjet emlékmű felépítése (1945) A munka a kaposvári szovjet emlékmű 1945. évi megszületésének történetét idézi fel. A szerző sorra veszi az előzményeket, az építés politikatörténetét, a készítés gazdaság és technikai bonyodalmait, az építkezés különböző fázisaiban felmerült ne­hézségeket, lényegében azt, hogy miként kellett (!) annak idején a semmiből túlmére-

Next

/
Oldalképek
Tartalom