Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

1951. december 9-én megyei pártértekezletet tartottak. Az értekezletet - utólagos szempontok alapján - érdekessé tette, hogy a Központi Vezetőséget Nagy Imre képviselte. A pártértekezletet Nagy Lajos nyitotta meg. Már a megnyitó beszédben elhangzott Tito neve. Igaz, csak egy hivatkozás erejéig: „Munkánk eredményeként munkások és parasztok tízezreit kapcsoltuk be az aktív békeharcba, és így Somogy megye, a fasiszta Tito-banda közvetlen szomszédságában, egyre erősebb láncszemévé vált a legyőzhetetlen béketábornak."

93 A pártértekezlet érdemi része a - pártkonferenciához hasonlóan - a Megyei Pártbizottság beszámolójával kezdődött, amelyet Gábri Mihály tartott. A beszámoló élén - a tematikus fejezetek előtt - bevezető állt, amely leszögezte, hogy a pártértekezlet a „Központi Vezetőség 1951. május 22-i határozata értelmében jött össze". Néhány gondolat után a bevezető kihangsúlyozta a pártértekezlet fontosságát: ,A megyei pártértekezlet a megye életének legfontosabb eseménye. Itt vetik fel és vitatják meg a megye legdöntőbb kérdéseit." A következő mondat azonban árulkodó volt: ,A mi megyénk életének kérdései jórészt azonosak az ország legfontosabb problémáival.'"

94 A megyei pártértekezlet feladata tehát nem volt más, mint az országos szinten felvetett aktuális kérdések leképezése a megye szintjére. A kérdésfeltevésen túl az értekezleten kidolgozott válaszoknak is a központ elvárásaihoz kellett igazodniuk: ,Jvíeg vagyunk győződve, hogy az értekezlet minden résztvevőjét áthatja a kommunista felelősségtudat megyénk, szocializmust építő országunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs által vezetett nagy Pártunk iránt, és ilyen szellemben fog résztvenni a pártértekezlet munkájában."

95 A bevezetés után a beszámoló a nemzetközi helyzet tárgyalásával folytatódott. Januári - pártkonferenciai - értékelésében foglaltakhoz hasonlóan a pártbizottság ezúttal is felvázolta a „demokrácia" és az „imperializmus" erőinek világméretű harcát, amelyben a „Szovjetunió történelmi győzelme következtében a II. világháború után nagymértékű erőeltolódás következett be..."

96 Ezzel kapcsolatban a beszámoló Berijának, a ,JVagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján elmondott beszédéből idéz. Berija szerint a » világon az utóbbi év folyamán még élesebben kialakult a két pólus, a két vonzási központ. Egyfelől a szocializmus és a demokrácia Szovjetunió vezette tábora, mint azoknak a haladó erőknek a vonzási központja, amelyek harcolnak az új világháború megakadályozásáért, a béke megszilárdításáért és a népeknek azért a jogáért, hogy maguk rendezzék be életüket. Másfelől az imperializmusnak az Amerikai Egyesült Államok vezette tábora, mint a világ agressziós és reakciós erőinek, ama erőknek vonzási központja, amelyek új világháború kirobbantására és más népek kirablására és leigázására törekednek. A szocializmus és a demokrácia tábora számára az elmúlt év az erők további növekedésének és a dolgozók életszínvonala emelkedésének esztendeje volt... az imperializmus tábora számára az elmúlt év a belső és külső ellentétek újabb kiéleződésének, a kapitalista rendszer általános válsága újabb elmélyülésénekés a kapitalista rendszer meggyengülésének esztendeje volt.«"

91 93 Uo. 205. p. 94 Uo. 209. p. 95 Uo. 96 Uo. 97 Uo. 210. p.