Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

Elbizakodottság. ,A jugoszláv vezetőktől többször hangzottak el olyan kijelen­tések, hogy »mar ott tartunk Jugoszláviában, hogy a kapitalizmus maradványait telje­sen felszámoltuk«. Ez nem igaz. Mert ahhoz, hogy a kapitalizmust teljesen fel lehessen számolni, ahhoz elsősorban szükséges a kulákparasztság megfelelő korlátok közé szo­rítása. Ehhez pedig hosszú előkészületekre van szükség, nem elegendő egy íróasztali beszélgetés során megszületett határozat.'" 35 „A Jugoszláv Kommunista Párt nem fogadta el a Tájékoztató Iroda meghívását az értekezletre, és ezzel a távolmaradásukkal mintegy kiközösítették magukat az euró­pai és a világ kommunista pártjai sorából." 36 A hibák felsorolása után Szőnyi Tibor rátért ezek okaira. Az elsődleges ok, hogy „túlbecsülték saját erejüket. Elfelejtették, hogy a szabadságukat először is a Szov­jetuniónak köszönhetik, éppen úgy, mint a többi európai kisállamok is. De nemcsak túlbecsülték saját erejüket, hanem igen nagy mértékben az imperializmus befolyása alá kerültek, nem látták azt, hogy nincs 3 út, csak 2, vagy a Szovjetunió, vagy Ameri­ka." 31 A második ok az volt Szőnyi szerint, hogy Tito rendkívüli tekintélyre tett szert partizánvezérként. Hősiességéért „halványként" tisztelik. A múltbeli érdemek azon­ban nem mentenek fel senkit sem a jelen felelőssége alól. Inkább csak növelik az elkövetett hiba súlyát. A harmadik okként a pártélet nagyfokú hiányát említette. A negyedik ok, amely lényegében idáig vezetett az, hogy a parasztságot a kulákok veze­tik, ami egyenértékű a munkásság tőkések általi vezetésével. Harmadik út nem lehet­séges, ismételte el a budapesti küldött. Szőnyi - a Tájékoztató Iroda határozatának megfelelően - a lehetséges kiuta­kat is megjelölte: „...a Jugoszláv Kommunista Párt vezetői vagy belátják a tévedést és sürgősen helyes útra térnek, vagy más vezetőket kell választani." 3 * Tanulságok azon­ban a magyar kommunisták számára is adódtak. A beszámoló erre is kitért: ,J\lálunk is, a mi pártunkban is vannak hibák kétségtelen, de mi örömmel fogadjuk a hibáinkra irányuló bírálatot, mi önkritikát tudunk gyakorolni magunk felett... elsősorban ez le­het szilárd alapköve szervezeti életünknek, pártéletünknek, a jobblétért, a szebb jövő­ért, a szocializmusért vívott harcunknak. A bírálatból mi tanulni tudunk, tanulni aka­runk és tanulni is fogunk." 39 Végezetül az előadó kifejtette, hogy a határozat a magyar pártot is váratlanul érte, de annak tartalmát szilárdan magáévá tette. A párt a Szovjetunió és Sztálin olda­lán áll. Megoldandó problémák azonban mégis adódtak: „Mondanunk sem kell, hogy az események következtében a magyar reakció azonnal munkába állt és próbálkozott a tömegek között, de különösen falun a helyzetet kihasználva zavart kelteni, a pártba és Rákosi elvtársba helyezett bizalmat megingatni." 40 De a megoldás sem késett: ,A mi vezetőink azonban időben munkához láttak, megkezdték a felvilágosító agitációt, nem engedték, hogy a tömegek a másik oldalról tudják meg a jugoszláv eseményeket, ha­35 Uo. 36 Uo. 37 Uo. 38 Uo. 39 Uo. 40 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom