Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Bősze Sándor: A kaposvári szovjet emlékmű felépítése (1945)

Andrássy Antal úgy tudta, hogy az „ország felszabadítása után a somogyi kommunistákjavaslatára a Nemzeti Bizottság 1945. április 28-án elhatározta, hogy Kaposvár legszebb parkja ezután a Vörös Hősök tere legyen. Május 19-én a Nemzeti Bizottság a kommunisták újabb javaslatára úgy döntött, hogy ott egy emlékművet állítanak fel, amely »...időt állóan hirdesse azok emlékét, akik életüket áldozták e föld szabadságéiért.« Az emlékmű körül pedig az elesett hősök hamvait fogják elhelyezni."

4 Egy másik szerző szintén úgy tudta - hivatkozva a Somogy Megyei Levéltárban található iratokra -, hogy a Somogy megyei Nemzeti Bizottság határozott és döntött e kérdésről.

3 Aztán egy harmadik szerző szerint is az építés „gondolatát a kommunista párt küldötte terjesztette a Nemzeti Bizottság elé."

6 A források ismételt átforgatása azonban néhány újabb adalékkal is szolgálnak az „ötletgazdát" illetően. Elöljáróban nem haszontalan, ha felhívjuk a figyelmet néhány, igaz, a budapesti emlékművek kutatása közben megfogalmazódott körülményre: ,Az ekkor felállított emlékműveknek... sajátos hangsúlyt, különleges nyomatékot ad... az, hogy egy többé-kevésbé romos városban kerültek ki a terekre. Létrehozásukhoz és felállításukhoz tehát - a gyakorlati élet szempontjából - mindenképpen »hasznosabb« céloktól kellett elvonni a pénzt. Ezt pedig csakis e szobrok, emlékművek ideológiai-politikai jelentősége magyarázhatja: az új hatalom bennük fogalmazta meg először követendő politikájának alapelemeit, vagy legalábbis azt, ahogy e politikát, célokat láttatni akarta."

1 A magyar fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) 16. pontja

8 értelmezhető úgy is

9

, hogy Magyarországon emlékműveket csak a „Szövetséges (Szovjet) Főparancsnoksággal való megegyezés alapján" állíthattak.

10 1945. május 1 -én három szovjet emlékművet is felavattak Budapesten. Pótó kutatásai alapján egyértelmű, hogy az oroszok nemcsak egyszerűen hozzájárultak ezek elkészítéséhez, hanem ők építtették." A somogyi megyeszékhely polgárai először 1945. január 22-én értesülhettek arról, hogy Moszkvában Gyöngyösi János, Vörös János miniszterek és Balogh István államtitkár aláírták a magyar fegyverszüneti egyezményt.

12 A Somogy vármegyei és a Kaposvári Nemzeti Bizottság három nappal azelőtt, január 19-én alakult meg.

13 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tartozó Polgári Demokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt és Magyar Szociáldemokrata Párt 4-4 képvi4 SML A A. 5 Fónai László: Egy szobor története. In. Somogyi Néplap 1964. ápr. 4. 4. p. (továbbiakban: Fónai) 6 Lajos Géza: Huszonöt éves a hála és barátság szimbóluma. In. Somogyi Néplap 1970. aug. 20. 3. p. (továbbiakban: Lajos.) 7 Pótó: 46. p. 8 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. 2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1983. Közgazd. és Jogi Kvk., Gondolat. 588. p. (továbbiakban: Halmosy.) 9 Pótó: 47. p. 10 Halmosy: 588. p. 11 Pótó: 47. p. 12 Aláírták a magyar fegyverszüneti egyezményt. In. Somogyvármegye (továbbiakban: Svm.) 1945. jan. 22. 9. sz. 1. p. 13 SML Somogy vármegyei és Kaposvári Nemzeti Bizottság jegyzőkönyve (továbbiakban: NB) 1945. jan. 19. Bővebben: Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. köt. 2. bőv. kiad. Kaposvár, 1993. Somogy. 21-24. p.